Bár a környezeti szempontok megjelenítésének és érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze a településrendezés során az úgynevezett stratégiai környezeti vizsgálat, az alapvető jogok biztosa szerint nem érvényesül teljes körűen az annak bevezetését célzó jogalkotói szándék, gyakran sérül a vizsgálat eljárási rendje, illetve a vizsgálati eredmény vagy nem készül el, vagy az sem tartalmában, sem formájában nem megfelelő.
Főként helyi civil szervezetek fordultak az ombudsmanhoz amiatt, hogy az önkormányzatok a településrendezési eljárás során sokszor figyelmen kívül hagyják a környezetvédelmi követelményeket. A panaszügyek elemzése több jogsértés esetében visszatérően téves önkormányzati gyakorlatot tárt fel, ezért a jogalkotási és jogalkalmazási problémakörök hátterének feltérképezésére és megoldási javaslatok kidolgozására az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálatot indított.
A településrendezés kiemelkedő jelentőségű abban, hogy a hosszútávra kiható fejlesztési döntések környezeti szempontból is optimálisak legyenek, és így élhető, a természeti és az épített környezetet óvó települések alakuljanak ki, maradjanak fenn. A környezeti vizsgálat egyes elemei új feladatokat jelentenek, és nem mindig illeszkednek zökkenőmentesen a már aprólékosan szabályozott településrendezési folyamathoz. A környezeti vizsgálati előírások megfelelő érvényesítése érdekében Szabó Máté felkérte a belügyminisztert, hogy a jogalkalmazási bizonytalanságot jogalkotási lépéssel orvosolja. További intézkedésként az ombudsman arra is kérte a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül a kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításához szükséges településrendezési eszközök jelenlegi egyeztetésének folyamatát és tegye lehetővé, hogy ezekben az esetekben is megfelelően érvényesüljenek a környezeti vizsgálat szabályai.
Az ombudsman azt is hangsúlyozta, hogy a településrendezési eljárás során biztosítani kell, hogy az érintettek észrevételeiket megfelelő időben közölhessék és azokat a terv kidolgozója és a döntéshozó figyelembe vegye. A biztos ezért javasolta a belügyminiszternek, hogy a teljes településrendezési eljárást tekintse át abból a szempontból, milyen megoldásokkal lehet erősíteni a nyilvánosság részvételi lehetőségeit.
Szabó Máté a tervezők és az önkormányzatok munkáját segítve arra is felkérte a belügyminisztert, hogy a vidékfejlesztési miniszterrel közreműködve dolgozzon ki egy, a jogalkalmazást elősegítő, a környezeti vizsgálatra is kiterjedő útmutatót.
A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201200845.rtf oldalon olvasható.
