A rendőrség nem sértette meg a gyülekezési jogot, nem is követett el hátrányos megkülönböztetést, amikor megtiltotta a Jobbik 2012. augusztus 25-ére, a Budai vár és a Kossuth tér közé tervezett felvonulását. Szabó Máté ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezési törvény tiltási okai a gyülekezési joggal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásság veszélyét hordozzák.
A Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjának munkatársa azért fordult a biztoshoz, mert Budapest rendőrfőkapitánya megtiltotta a 2012. április 3-án 2012. augusztus 25. napjára bejelentett, Kossuth tér – Akadémia utca – Széchenyi István tér – Széchényi Lánchíd – Clark Ádám tér – Szent György tér útvonalra tervezett rendezvényt. A panaszos sérelmezte továbbá, hogy az egyeztetésen készült jegyzőkönyvben „folyamatosan »fenyegeti« a rendőrség, a gyülekezési joghoz oda nem illő jogszabályok mantrázásával, illetve olyan érzést keltve, mintha a rendezvénye már eleve jogszabálysértő lenne”. A biztos az országos rendőrfőkapitánytól írásbeli tájékoztatást és a dokumentumok megküldését kérte. (Ezekből egyebek között az is kiderült, hogy az a szöveg, amelyet a panaszos sérelmezett, megtalálható más rendezvényekkel kapcsolatos egyeztetések jegyzőkönyvében is.)
A gyülekezési törvény szerint a rendőrség megtiltja a rendezvényt, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ennek eldöntése alapvetően szakkérdés, aminek megalapozottsága azonban a gyakorlatban nehezen ellenőrizhető. A megtiltás okaival kapcsolatban nem tekinthető töretlennek sem a rendőrség, sem a bíróságok gyakorlata – mutatott rá az ombudsman. A budapesti Andrássy útra korábban bejelentett rendezvények közül a rendőrség például egyeseket tudomásul vett, másokat – teljesen azonos forgalmi adatok alapján – megtiltott. Ennek láttán a külső szemlélőben az a kép is kialakulhat, hogy a rendőrség közrendi meggondolásból alkalmazza a tiltásnak ezt az okát. Szabó Máté megállapította, hogy a rendezvények megtiltásának gyülekezési törvényben meghatározott okai – a szabályozás hiányosságára visszavezethetően – alkalmasak arra, hogy a gyülekezési joggal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságot okozzanak. A közrend és közlekedés rendjének összefüggését sokkal helyesebb lenne fordítva megközelíteni, vagyis a kérdést úgy kellene feltenni, hogy a közlekedés milyen fokú akadályozása képes veszélyeztetni a közrendet, közbiztonságot – javasolta az ombudsman.
Szabó Máté azt is megállapította, hogy a panaszos azonos időpontra több rendezvényt is bejelentett, és a rendőrség ezek együttes hatását értékelte. Ombudsmani eszközökkel és hatáskörben azonban nem tisztázható, hogy a felvonulást megalapozott indokok alapján tiltotta-e meg Budapest rendőrfőkapitánya. Ennek eldöntésére a törvény alapján – a tiltó határozat felülvizsgálata során, annak részeként – kizárólag a bíróság jogosult. Az alapjogi biztos azt is megvizsgálta, hogy a rendőrség az egyenlő bánásmód követelményét betartva járt-e el. A panaszos által bejelentett rendezvénnyel azonos útvonalra, hasonló időszakban, napszakban, hasonló létszámmal nem jelentettek be másik rendezvényt, amit pedig hasonló útvonalon korábban megtartottak, nem vette igénybe az úttestet. Ezek a rendezvények nem voltak összehasonlítható helyzetben, közöttük tehát diszkriminációt sem lehet megállapítani.
Az alapvető jogok biztosa észrevételeivel és javaslatával a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult.
A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201204041.rtf oldalon olvasható.
