Szabó Máté ombudsman szerint a fegyelmi felelősségre vonás rendszere megfelelően biztosítja, hogy a kamara hatékonyan léphessen fel a mulasztó ügyvédekkel szemben, de aggodalomra ad okot, hogy a fegyelmi eljárásokhoz nem kötődik határidő, és a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának előírását a jelenlegi formájában nem lehet betartani.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében emlékeztettek, a biztos idén indította el projektjét, amelyben az ügyvédek helyzetét, az ügyvédek és a hozzájuk fordulók jogainak védelmét tekinti át.
A projektben legutóbb az ügyvédi kamarák fegyelmi eljárásának szabályozását és gyakorlatát elemezte, a szakmai kamara panaszkezelésének hatékonyságát vizsgálta – írták. Kifejtették: az ombudsman arra kereste a választ, hogy a szabályozási környezet megfelelően szolgálja-e az ügyvédekkel kapcsolatba kerülő ügyfelek, ezen keresztül pedig a társadalom jogos igényét, hogy a kamara hatékonyan lépjen fel a mulasztó ügyvéddel szemben.
Az ügyvédi hivatás szakmai érdekképviselete szükség esetén eljárást indít a mulasztó ügyvédekkel szemben – mutattak rá. Úgy fogalmaztak, ezek az esetek nagy feltűnést keltenek, azonban a kimutatások szerint az elmúlt években nem nőtt az ügyvédekkel szembeni fegyelmik száma.
A biztos úgy látja, a fegyelmi felelősségre vonás rendszere, az eljárási szakaszokban biztosított jogorvoslati lehetőség megfelelően garantálja a mulasztó ügyvédekkel szembeni hatékony kamarai fellépést.
Ugyanakkor Szabó Máté a szabályozásban aggályosnak látja, hogy az ügyvédi törvényben, illetve a kamara fegyelmi eljárási szabályzatában nincs meghatározva határidő, amelyen belül a kamara elnökének el kell indítania az eljárást. Ugyancsak nem meghatározott a befejezés határideje sem – közölték. Hozzáfűzték: ez a helyzet sértheti az ügyvéd munkáját kifogásoló panaszosok és az eljárás alá vont ügyvéd tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.
A biztos jelentésében kiemelte, hogy a gyakorlatban betarthatatlanok a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó szabályok. Mint írták, az ügyvédi törvény és a fegyelmi szabályzat ugyanis kimondja a tárgyalás nyilvánosságát, de úgy rendelkezik, hogy “a fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok védelmében szükséges”.
Ezért az ügyvédek fegyelmi tárgyalása általában zárt körben zajlik – hangsúlyozták. A biztos szerint olyan szabályozás lenne indokolt, amely betartható, és kitér arra is, hogy a fegyelmi eljárásban hozott határozatokat nyilvánosságra kell hozni, természetesen az ügyvédi titkot és személyiségi jogokat érintő adatok nélkül.
Az alapvető jogok biztosa a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kérte a problémák orvoslását.
