Az ombudsman szerint nem állapítható meg visszásság az idei Budapest Pride Fesztivál felvonulásának rendőrségi kezelésével és a rendezvény biztosításával kapcsolatban. A helyszíni tapasztalatok nyomán azonban Szabó Máté javaslatokat is tett az országos rendőrfőkapitánynak – tájékoztatta csütörtökön az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Az idei Budapest Pride felvonulás július 7-én a Városligetből indult és a Kossuth tér közelében fejeződött be; a szervezők szerint minden eddiginél többen vettek részt a békésen lezajlott eseményen. A felvonulás célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer) közösséget érő hátrányos megkülönböztetésre, megerősítse a közösséget, valamint jobban összehozza azt a többségi társadalommal. Az eseményt a demonstráció ellenzőinek nem sikerült megzavarniuk, az után azonban a Kossuth Lajos téren dulakodás alakult ki, és több embert is előállítottak.
Szabó Máténak, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala július 13-án azt közölte, hogy az ombudsman soron kívül, sürgősséggel vizsgálja a felvonulás rendőri kezelését. Akkori közleményükben utaltak arra, hogy az ombudsman a munkatársaival 2008 óta figyeli a budapesti tömegrendezvényeken a rendőrség tömegkezelési gyakorlatát, a gyülekezési jog érvényesülését. Ennek megfelelően a hivatal megfigyelői a helyszínen kísérték figyelemmel a menetet és az azt kísérő ellendemonstrációkat is.
A csütörtöki közlemény szerint Szabó Máté a bekért iratanyagból és a kérdéseire érkezett válaszokból megállapította, hogy a rendőrség jogszerűen járt el, a rendezvény során eleget tett a gyülekezési joggal összefüggő intézményvédelmi kötelezettségének, végig biztosította a szabadságjog zavartalan gyakorlását. Az ombudsman szerint ez a vizsgálat is visszaigazolta azt a korábbi megállapítását, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött a rendőrség gyülekezési joggal kapcsolatos gyakorlata. Az ombudsman a rendőrség fellépését értékelve emellett kiemelte a tájékoztatás, a kommunikáció szerepét a vitás helyzetek konszenzusos megoldásában – emelték ki. Szabó Máté szerint mind a rendezvényre való eljutást, mind az onnan való távozást, s ezáltal a gyülekezési jog védelmét a rendőrség biztosította. A felvonulás utáni, Kossuth téri eseményekkel kapcsolatban az ombudsman kiemelte, hogy itt nem úgynevezett flashmobról (villámcsődületről), hanem egyértelműen a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényről volt szó. A rendőrség a szabálysértési törvénynek megfelelően járt el, amikor felszólította a résztvevőket, hogy tartózkodjanak az arcuk eltakarásától. A rendőrség helyesen mérlegelte, hogy több ember szabálysértése még nem alapozza meg az egyébként békés rendezvény feloszlatását, s hogy a szabálysértések abbahagyására a felszólítás hatékony eszköz.
Az ombudsman ugyanakkor azt tapasztalta, hogy az esemény rendjét biztosító Budapesti Rendőr-főkapitányság Rendbiztosi Alcsoportjának négy rendbiztosa túlterhelt. Ha egy időben kettőnél több rendezvény van Budapesten, könnyen kapacitáshiány alakulhat ki, ezért kérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy orvosolja ezt a helyzetet. Az ombudsmani közlemény kitért arra, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója a felvonulást megelőzően nyomatékosan felhívta a szervezők figyelmét, szigorúan tartsák be a törvényi előírásokat, ne kövessenek el semmilyen jogsértést, ne tanúsítsanak provokatív magatartást. Az ombudsman ezzel kapcsolatban továbbra is fenntartja 2009-ben kialakított álláspontját, s arra hívta fel a rendőri szervek figyelmét, hogy az ilyen kommunikáció befolyásolhatja a rendezvényen való részvételt, s a véleménynyilvánítási és a gyülekezési jog is sérül.
