Az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály alapján nyugdíjazott bírák munkaügyi pereinek soron kívüli elintézését kéri az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökéhez címzett levélben.
Cserni János, az egyesület elnöke, a Fővárosi Törvényszék bírája az általa jegyzett levélben emlékeztetett arra: az Alkotmánybíróság (Ab) július 16-ai határozatában megállapította, hogy a bírák nyugdíjazásának idén hatályba lépett új szabályai formai és tartalmi szempontból is sértik a bírói függetlenség alkotmányos követelményét.
A január 1-jei hatályba lépésre visszaható hatállyal megsemmisített szabályok a korábbi, nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó kötelező felmentést 70 évről 62-re szállították le, s ez a következő években fokozatosan emelkedett volna 65 évre.
Az egyesület levelében utal arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Ab döntése kapcsán a sajtóban úgy nyilatkozott: igazgatási eszközökkel nincs mód az érintett bírák jogsérelmének orvoslására, szolgálati viszonyuk helyreállítását munkaügyi perben kérhetik. Cserni János levelében kiemelte, ezen eljárások mihamarabbi befejeződése a hivatal, a tanács és az egész magyar társadalom érdeke.
Minderre tekintettel az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület elnöke kérte Tománé Szabó Ritát, az OBT elnökét és a tanácsot, hogy “akár nyári szabadságuk egy napjának feláldozásával szíveskedjenek rendkívüli ülésen dönteni az e célból induló munkaügyi perek soron kívüli intézésének elrendeléséről” a törvény azon pontja alapján, mely szerint az OBT kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését.
A napokban az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös nyilatkozatban követelte, hogy helyezzék vissza hivatalukba az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések alapján eltávolított bírákat, és a magyar állam maradéktalanul állítsa helyre a bírói függetlenség szervezeti garanciáit a bírák és a független igazságszolgáltatás védelmében. A civil jogvédők felszólították a bírákat, a bírói szervezeteket és mindenekelőtt a bírói egyesületeket, hogy “nyilvánítsák ki szolidaritásukat hivatásukból elüldözött társaikkal”. Álláspontjuk szerint a bírói szervezetek vezetőit is komoly felelősség terheli, tudniuk kell, ha nem lépnek fel kollégáik jogainak védelmében, értük sem emel majd senki szót, ha “sorra kerülnek”.
“A köztársaság elnöke, a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a bírói szervezet vezetői nyíltan tagadják a törvények szellemét, az alkotmányosság minimumát” – áll a három jogvédő szervezet közös felhívásában.
Sajtóinformációk szerint rövidesen Áder Jánoshoz fordulnak az alkotmányellenes szabályok alapján nyugdíjazott bírák azért, hogy a köztársasági elnök vonja vissza az általa és elődje által aláírt felmentő határozatokat. Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 felmentő határozatot írt alá, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.
Még az Ab döntésének kihirdetése napján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. A kormány a tervek szerint javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére.
Három nappal később Paczolay Péter, az Ab elnöke az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a testület döntéseinek végrehajtására szólított fel. Az Alkotmánybíróság döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma – mondta akkor a testület elnöke, aki kitért arra is: a nyugdíjazás folytán távozó bírákat nem kell automatikusan visszavenni, hiszen az Ab erről nem foglalt állást.
