A Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán, a főügyészségünk különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben.
A Központi Nyomozó Főügyészség – ezen eljárással összefüggésben – a mai napon a Fővárosi Törvényszék előtt vádat emelt T. Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, dr. Cs. Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, M. Andrea a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, F. Zsolt értékbecslő és dr. V. Bálint ügyvéd ellen.
A főügyészség T. Miklóst, dr. Cs. Zsoltot, M. Andreát és F. Zsoltot különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette kísérletével – melyet T. Miklós és M. Andrea tettesként, míg dr. Cs. Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követett el –, továbbá dr. Cs. Zsoltot és F. Zsoltot magánokirat-hamisítás vétségével, míg dr. V. Bálintot 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja.
A vádirat lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinó beruházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén. A 2008. április végén megindult egyeztető tárgyalások eredményeként, a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött ezen külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
A szerződésben az állami tulajdonú ingatlanok összértékét – valótlanul – 1.084.010.100,- forintban, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanok összértékét – ugyancsak valótlanul – 787.400.000,- forintban határozták meg. A szerződés arról is rendelkezett, hogy az ügyletben érintett magánszemélynek 296.610.100,- forint értékkülönbözetet kell megfizetnie.
A csereszerződést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-ai határozata alapján az MNV Zrt. képviseletében T. Miklós vezérigazgató – aki a Tanács tagjaként M. Andrea szakállamtitkárral együtt maga is részt vett a döntésben – írta alá, míg jogtanácsosként dr. Cs. Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte.
A csereügylet előkészítésében – a Pénzügyminisztérium részéről eljárt M. Andrea szakállamtitkár mellett – T. Miklós, és dr. Cs. Zsolt is részt vett, melynek során visszaélésszerűen alkalmazták az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit. F. Zsolt értékbecslő a csereügylet előkészítése során valótlan tartalmú értékbecslést készített.
Az eljárás adatai szerint a csereszerződéssel érintett Velencei-tó melletti, 70 hektárt meghaladó sukorói terület – csereszerződés időszakára eső – összértéke 1.818.000.000.- forint, míg az albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke 225.453.000.- forint.
Ebből következően a csereszerződésben az állami tulajdonú sukorói ingatlanok 732.740.250.- forinttal alulértékeltek, míg a befektető által felajánlott albertirsai és pilisi ingatlanok 561.957.000.- forinttal túlértékeltek voltak.
A csereszerződésben megjelölt és az ügyben beszerzett bizonyítékok alapján meghatározott értékek különbsége összesen 1.294.697.250.- forint.
A csereszerződés teljesedése esetén az államot 1.294.697.250.- forint vagyonvesztés érte volna.
A csereszerződés alapján a tulajdonos-változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor.
Időközben a polgári bíróság jogerősen megállapította a csereszerződés semmisségét.
A külföldi befektetőt képviselő jogász az eljárás adatai szerint a pilisi és albertirsai földvásárlásoknál színlelt ajándékozási szerződésekkel elérte, hogy ne érvényesülhessenek az elővásárlási jogot biztosító és annak sorrendjét meghatározó jogszabályi előírások.
A Központi Nyomozó Főügyészség a vádemeléssel egyidejűleg bizonyítottság hiányában – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény – megszüntette a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, országgyűlési képviselő ellen hivatali visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást.
Ezen eljárásrész előzménye, hogy 2009. október 06. napján dr. Schiffer András hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökkel szemben. A feljelentést a főügyészség a már folyamatban lévő nyomozás irataihoz csatolta.
A Központi Nyomozó Főügyészség ezen eljárással összefüggésben – miután 2011. szeptember 12. napján az Országgyűlés a mentelmi joga felfüggesztéséről döntött – 2011 október 03. gyanúsítottként hallgatta ki Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, parlamenti képviselőt 1 rendbeli a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
A Gyurcsány Ferenccel tavaly októberben közölt megalapozott gyanú lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinó beruházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén.
A befektetők kezdeményezése alapján kormányzati szervezésben 2008. május 21. napján az Országház Nándorfehérvári Termében egyeztetésre került sor a beruházásról, amelyen a Kormány vezetőjeként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette.
A megbeszélésen a beruházók egyik fő konkrét kérése az volt, hogy a beruházás céljára kiszemelt ingatlan együttes tulajdonát ingatlancsere útján szerezhessék meg. Indokként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat.
A megbeszélés során Gyurcsány Ferenc döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek csere útján történő ingatlan szerzését, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek, ténylegesen előírva, hogy az általa támogatott kérésnek megfelelő és a befektetőknek egyoldalú és kizárólagos előnyt biztosító végrehajtást a kormányzattól függő, a konkrét lebonyolításra jogosult állami tisztviselők a meghatározottaknak megfelelően, haladéktalanul hajtsák végre.
Az állami vagyonról szóló törvény rendelkezése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie.
A cselekmény idején hatályos Nemzeti Földalapról szóló törvény rendelkezése szerint az MNV Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja. A törvény szerint a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.
A cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg.
Gyurcsány Ferenc döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére és az eljárás lényeges gyorsítására.
A hivatali visszaélés bűntette elkövetésének megállapítására akkor kerülhet sor, ha hivatalos személy azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.
Bár a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja Gyurcsány Ferenc vonatkozásában fennállt, ugyanakkor – a nyomozás során foganatosított újabb tanúkihallgatások, és különösen a párhuzamosan folyó polgári per eredményére figyelemmel – nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a cseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem.
Mivel a nyomozás során erre vonatkozóan minden szükséges és lehetséges bizonyítás megtörtént, s ezek értékelése alapján a további eljárástól sem várható eredmény, a nyomozás megszüntetéséről kellett határozni.
A főügyészség dr. V. Andrással szemben ugyancsak bizonyítottság hiányában – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény – megszüntette a hűtlen kezelés bűntette miatt folytatott nyomozást.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2011. februárjában a Sukoróra tervezett beruházással összefüggésben, a kaszinó koncesszióval kapcsolatban észlelt törvénysértések miatt tett feljelentést. A főügyészségünk ezen ügyrészben is nyomozást rendelt el, amelyet 2011. májusában az alapügyhöz egyesített.
A főügyészség – a vádemeléssel egyidejűleg – a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentésével összefüggésben hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt folytatott eljárásrészt szintén bizonyítottság hiányában szüntette meg.
A főügyészség azon két magánszemély vonatkozásában, akik – a földeket értékesítő tulajdonosként – abban működtek közre, hogy a külföldi befektetőt képviselő jogász a pilisi és albertirsai földvásárlásoknál színlelt ajándékozási szerződésekkel elérje, hogy ne érvényesülhessenek az elővásárlási jogot biztosító és annak sorrendjét meghatározó jogszabályi előírások, a nyomozást megszüntette és megrovás intézkedést alkalmazott.
