Versenyjogi eljárást indított az Európai Bizottság a Microsoft ellen, amiért az amerikai szoftvergyártó cég nem teljesítette a szabad böngészőválasztásra vonatkozó korábbi brüsszeli határozatot. A testület szerint a vállalat szigorított bírságra számíthat, ha bebizonyosodnak az EU aggályai.
Ismét az Európai Bizottság célkeresztjébe került a Microsoft. Az évekig tartó, de 2009-ben lezárult böngésző-ügy után ismét versenypolitikai aggályokat hangoztat az uniós testület az amerikai szoftvergyártó céggel kapcsolatban. A Bizottság hivatalos versenyjogi eljárást indított ismételten a vállalat ellen, amiért az „nem teljesítette a korábbi 2009-es vállalásait, és az ezzel kapcsolatos jogi kötőerővel rendelkező brüsszeli határozatot” – mondta kedden a versenypolitikai EU-biztos.
Az Európai Bizottság 2009 januárjában jelezte a Microsoftnak, hogy az előzetes véleménye szerint az európai uniós versenyjogi szabályokat sérti, hogy a cég a Windows operációs rendszerbe integrálja az Internet Explorer böngészőt, rontva ezzel a többi böngészőt üzemeltető cég piaci helyzetét. A büntetést elkerülendő, az amerikai szoftvergyártó cég felajánlotta, hogy az újabb kiadású operációs rendszereiben lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy annak telepítésekor kiválaszthassák, hogy milyen böngészőt szeretnének használni.
Az Európai Bizottság 2009 decemberi határozatában jogilag kötelezővé tette a cég számára a saját vállalását, amit a Microsoft be is tartott. A döntés szerint a Microsoftnak az Európai Gazdasági Térségben értékesített Windows példányaikba egy olyan párbeszédpanelt kell beépíteniük, amelyen a felhasználók a telepítéskor kiválaszthatják az általuk kedvelt böngészőt. Az amerikai cégnek 2014-ig kellett volna ezt alkalmaznia.
„Versenytársak ugyanakkor jelezték, hogy 2011 februárja óta (a Windows 7 első szervízcsomagjának megjelenése óta) eltűnt a választási képernyő a Windows-ból” – mondta kedden Joaquín Almunia. A politikus szerint mindezzel mintegy 28 millió felhasználónak nem volt meg a választás szabadsága 2011 februárja óta.
Ami szemmel láthatólag feldühítette Joaquín Almuniát az az, hogy a Microsoft számára előírt kötelező éves beszámolóban 2011 végén az amerikai cég azt jelezte az Európai Bizottság felé, hogy a Windowsnak továbbra is része a választási képernyő. „Bíztam abban, hogy a jelentésük pontos, de nem ez volt a helyzet, úgyhogy sürgősen cselekedtem. Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy a Microsoft valóban megsérti az uniós jogszabályokat, a Microsoft számíthat szankciókra” – mondta a versenypolitikai EU-biztos.
Almunia kérdésre válaszolva hozzátette, nincs kitűzött határideje az eljárás lefolytatásának, de arra utasította a bizottsági szolgálatokat, hogy „a lehető leggyorsabban jussanak az ügy végére”. Mivel a gyanú szerint ismételt jogsértésről van szó, nem pusztán az ilyenkor szokásos összeget (az éves bevétel 10 százalékát) kellene büntetésként befizetni, hanem extra szankciókra számíthat az amerikai cég – jelezte az EU-biztos, hozzátéve, hogy ilyenre még nem volt példa korábban az európai versenyjogi történelemben.
Az Európai Bizottság már többször összeakasztotta a bajszát a Microsofttal, amely – a brüsszeli vélekedések szerint – többször is visszaélt a monopolisztikus hatalmával a szoftverpiacon. 2004-ben a Windows Media Player Windowsba integrálása miatt folytatott eljárást a testület, amelynek végén 497 millió euró büntetés megfizetésére kötelezte a céget.
2006 júliusában további 280,5 millió eurós számlát kapott a sziftvercég Brüsszeltől, amiért nem teljesítette a 2004-es határozatot. 2008-ban pedig 900 millió euróra vágta meg a Bizottság a Microsoftot, amiért továbbra sem felelt meg a 2004-es döntésnek.
