Nehéz döntés előtt áll az Alkotmánybíróság (Ab) a bírák nyugdíjazása ügyében Lövétei István alkotmányjogász szerint, mert bár meglehetősen egyértelmű szerinte, hogy a korhatár drasztikus leszállítása az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, az alaptörvénybe írt rendelkezések megsemmisítésére nincs lehetősége a testületnek.
Az Ab főtitkára a napokban jelentette be, hogy a testület várhatóan még a nyári szünet előtti utolsó, jövő hétfői ülésén meghozza döntését a bírák nyugdíjazása ügyében.
Lövétei István az MTI érdeklődésére csütörtökön kifejtette: aggályos, amikor az állam generálisan küldi nyugdíjba a bírákat, hiszen ezzel “elülteti bennük a végrehajtó hatalomtól, illetve a mögötte álló parlamenti többségtől való függés tudatát”, azt, hogy ez a hatalom ilyen módon is képes keresztülvinni az akaratát.
Az pedig máig nem világos, hogy mi lehetett az a súlyos társadalmi érdek, ami szükségessé tette a drasztikus és rapid (tavaly év végén megszületett, ez év elejétől hatályos, a bírói kar csaknem tíz százalékát érintő) döntést, amely felkészülési idő, illetve felmenő rendszer beiktatása nélkül, egyetlen év alatt eltávolítja a felsőbb bíróságok bíráinak jelentős részét – fűzte hozzá a szakember. Megjegyezte: már csak azért is érhetetlen, ami történt, mert munkáltatói aktusokkal egyénileg nyugdíjba küldhetők mindazok, akik már nyugdíjjogosultságot szereztek; a jogállami, alkotmányos aggályok éppen a bírákat hátrányosan érintő tömeges, általános, jogszabályi formát öltő intézkedéssel vannak.
Az új alaptörvény, valamint arra támaszkodva a bírák jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy a bírák szolgálati jogviszonya – az eddigi 70. életév helyett – a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Idén a mintegy 2900 tagú bírói karból 274 nagy tapasztalatú, zömmel felsőbb bírósági bíró vonul nyugállományba, olyan, aki már korábban betöltötte vagy ebben az évben betölti 62. életévét.
Az alkotmányjogász leszögezte: az Ab nem semmisítheti meg az alaptörvény rendelkezéseit, de vizsgálhatja, hogy ellentmondanak-e egymásnak – ez esetben például a bírói függetlenség, a diszkrimináció tilalma és a bírák nyugdíjazása közti ellentétet -, és állást foglalhat abban a kérdésben, hogy mely rendelkezések élveznek elsőbbséget, a konkuráló passzusok közül melyik alkalmazható és melyik nem.
Attól, hogy valamit beleírtak az alkotmányba, még nem feltétlenül alkotmányos, és ezt az erre hivatott testület meg is állapíthatja – jegyezte meg Lövétei István. Hozzátette: az ebben az ügyben szintén vizsgált jogállási törvénynél, mint minden más törvénynél, már magától értetődően van lehetősége az Ab-nek az alkotmányos vizsgálatra, és ennek eredményeként a megsemmisítésre.
A bírák nyugdíjkorhatárának 62 évre csökkentését nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja. A strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével fordult 105 nyugdíjazott magyar bíró, hogy a magyar állam ellen pert indítson, az EU Bíróságánál pedig az Európai Bizottság kezdeményezett Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást egyebek mellett a bírák nyugdíjazása ügyében. Mindkét eljárás egyik központi kérdése, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.
Ezzel kapcsolatban Lövétei István elmondta: a magyar Ab-nak a magyar alaptörvényre kell támaszkodnia döntése meghozatalánál, és bár hivatkozhat uniós jogra vagy nemzetközi egyezményre, ez nem lehet alapja magyar jogszabály megsemmisítésének. Ezzel szemben a strasbourgi bíróság a magyar állami döntés és az európai emberi jogi egyezménnyel összhangját vizsgálják, a luxembourgi bíróság pedig az uniós joggal veti azt egybe.
A strasbourgi bíróság elsősorban az általános emberi jogok szempontjából vizsgálhatja az elé kerülő kérdéseket. Az e téren több évtized alatt kialakított ítélkezési gyakorlatát, az abban megszilárdult elveket, szempontrendszert fokozatosan átvette a luxemburgi bíróság, amely pedig a magyar bírák nyugdíjazásának ügyét inkább speciálisan munkajogi szempontból vizsgálhatja. Feltehetően mindkét megközelítésben fontos lesz a diszkrimináció tilalmának érvényesülése – fejtette ki a szakember.
Lővétei István úgy vélekedett: a nyugdíjazott bírák visszahelyezése minden bizonnyal kivihetetlen, de az anyagi sérelmek orvoslására a strasbourgi bíróság közvetlenül, saját döntésével, a luxembourgi bíróság, valamint a magyar Alkotmánybírósg pedig közvetve, más hatóságok, bíróságok döntéseit orientálva alkalmas lehet.
