Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának indítványa alapján a mai napon meghozott határozatában megállapította, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát.
Az Alkotmánybíróság ezért a felhatalmazó törvényi szabályt és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette. Az alapvető jogok biztosa a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) egyes rendelkezéseinek, továbbá a 2012. augusztus elsején hatályba lépő, az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az Nftv. kifogásolt szabályai felhatalmazzák a Kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályokat. A kormányrendelet ennek megfelelően részletesen rendelkezik a hallgatói szerződések tartalmáról, a felek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a szerződés megsértésének következményeiről. A szabályozás szerint az ösztöndíjas hallgatók az oklevél megszerzését követően kötelesek húsz éven belül a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban hazai munkaviszonyt létesíteni és fenntartani.
Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Másrészt a testület azt is kifejtette, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Minderre tekintettel az Alaptörvény szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni, ezért az Alkotmánybíróság a kormányrendeleti szabályozásra adott törvényi felhatalmazást és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette, így a kormányrendelet nem lép hatályba.
A határozathoz dr. Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás, dr. Pokol Béla, dr. Szalay Péter és dr. Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.
