A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletével teljes egészében elutasította a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Alkotmánybírósággal (Ab) szemben, közérdekű adatok nyilvánossága miatt benyújtott keresetét – tudatta az Ab hétfői közleményében, mely kitér arra is, hogy a testület elkötelezett a transzparens működés mellett.
A TASZ azért fordult a bírósághoz, mert az Ab nem adott ki részére zárt ülésekre szóló meghívókat, valamint zárt ülésekről készült emlékeztetőket. A Fővárosi Ítélőtábla azonban megállapította, hogy az Ab teljes üléseinek minden alkalommal közzétett napirendjén túl, a belső használatra szánt meghívó az előkészítő iratokhoz közvetlenül kapcsolódó tartalmat hordozhat, és olyan belső információkat, amelyeknek nyilvánossága korlátozott – közölte az Ab.
”A kérdéses iratok megismerése sajtónyomást generálhat, ami az Alkotmánybíróság pártatlan és törvényes rendnek megfelelő működését akadályozhatja” – fogalmaz a jogerős ítéletre hivatkozva az Ab közleménye, mely rögzíti azt is: az Ab jogszerűen vonta mérlegelési jogkörébe a kért adatok kiadását.
A május 31-ei keltezésű jogerős, másodfokú ítélet indoklása szerint a meghívókból nyilvánvalóan levonható olyan következtetés, hogy ki az adott ügy előadója, az ügy tárgyalásával kapcsolatosan a különvéleményekre, párhuzamos véleményekre, esetleges fenntartásokra is lehetnek utalások, amelyek egyes alkotmánybírókhoz is köthetők. Az egyes alkotmánybíráknak az adott ügyhöz való viszonyulásának akár részbeni megismerése pedig az Ab törvényes működési rendjét és feladatának külső befolyástól mentes ellátását mindenképpen veszélyezteti, csakúgy mint az egyes megváltoztatott álláspontokkal való szembesítés is érintheti a más ügyekben való befolyásmentes állásfoglalást.
Az Ab közleményében az ügy kapcsán kitért arra, hogy “elkötelezett a transzparens működés mellett, és a jövőben is mindig a lehető legrészletesebb tájékoztatást adja tevékenységéről, az ülések napirendjéről, határozatairól”.
A nyilvánosság biztosítását szolgálja az Ab megújult honlapja, amely a korábbinál gazdagabb tartalommal, részletes, naprakész információkkal várja az érdeklődőket – tartalmazza a testület közleménye, mely emlékeztet arra, hogy tavasszal hackerek törték fel a honlapot.
A Fővárosi Törvényszék márciusban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében még kisebb részben, de helyt adott a civilszervezet keresetének.
A TASZ a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos alkotmánybírósági eljárás 2010-es üléseiről készült emlékeztetőket és meghívókat, valamint a 2004-es droghatározattal kapcsolatos ülések emlékeztetőit és hangfelvételeit kérte kiadni. Ezek közül az elsőfokú bíróság mindössze két, tényleges életfogytiglannal kapcsolatos ülés meghívójának kiadását rendelte el, egyebekben viszont elutasította a keresetet. Többek között azzal az indokkal, hogy a döntéselőkészítésre vonatkozó iratok tíz évig nem nyilvánosak. Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a táblára.
A TASZ kereseti kérelmének egyik része azokra, a 2004-es droghatározattal kapcsolatos ülésekre vonatkozott, amely határozat kapcsán a TASZ Strasbourgig vitte a közérdekű adatok nyilvánosságának ügyét, és a magyar bíróságokkal szemben az Európai Emberi Jogi Bíróság adott igazat a magyar jogvédőknek. Hende Csaba – korábbi MDF-es, az idő tájt fideszes parlamenti képviselő, jelenleg honvédelmi miniszter – a szocialista-szabaddemokrata kormány által a droggal kapcsolatban bevezetett enyhébb büntetőjogi szabályokat ugyanis az Ab-n támadta meg, részben sikerrel, ám amikor a TASZ az Ab döntése előtt a politikus indítványának kiadását kérte annak érdekében, hogy a kérdés társadalmi vitája minél szélesebb körű, és nyíltabb legyen, az Ab megtagadta a jogvédők kérésének teljesítését.
A TASZ perben kérte erre kötelezni az Ab-t, ám a magyar bíróságok első fokon, illetve jogerősen másodfokon is, elutasították a jogvédők keresetét, többek között olyan indokok alapján, hogy az indítvány nem adat. A strasbourgi bíróság azonban 2009-ben a TASZ-nak adott igazat, elmarasztalta Magyarországot az Ab eljárása miatt, és kimondta, hogy a büntető jogszabályok alkotmányos felülvizsgálata – kiváltképpen, ha azt egy képviselő kezdeményezi – kétséget kizáróan közügynek minősül. A strasbourgi bíróság akkor megállapította, hogy a magyar Alkotmánybíróság “információs monopóliumával visszaélve cenzúrát gyakorolt, és megakadályozta a TASZ-t társadalmi küldetésének betöltésében”.
