Több ponton is szűkítette a parlament hétfőn az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét, átadva annak egy részét az Országos Bírói Tanácsnak. Így például a jövőben nem az OBH vezetőjének, hanem az OBT-nek a joga lesz, hogy kivételesen indokolt esetben elrendelje a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését.
Változás az is, hogy az OBH-elnök mégsem marad hivatalban akkor, ha a megbízatása lejárt ugyan, de az Országgyűlés nem választott új vezetőt.A parlament 249 igen, 2 nem szavazat és 77 tartózkodás mellett fogadta el a bírákról, valamint a bíróságokról szóló törvények kétharmados többséget igénylő módosítását, amelyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azután terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a Velencei Bizottság több kifogást is megfogalmazott a jogszabályokkal kapcsolatban. A kormánypártok igennel szavaztak a módosításra, az MSZP és a Jobbik tartózkodott, az LMP képviselői pedig nem nyomtak gombot.
Az Európa Tanács keretein belül működő Velencei Bizottság javaslatait figyelembe véve törölték a törvényből azt a passzust, amely úgy rendelkezett, hogy ha az OBH elnökének megbízatása lejárt, és eddig az időpontig az Országgyűlés nem választott új elnököt, akkor a hivatal vezetője a jogköröket az új OBH-elnök megválasztásáig gyakorolja. Nem került be viszont a jogszabályba az a rendelkezés – amelyet Navracsics Tibor javasolt, de később visszavonta indítványát -, hogy a bírósági hivatal vezetője ne legyen újraválasztható.
A képviselők döntöttek arról is, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke – aki jelenleg Handó Tünde – ezentúl csak az Országos Bírói Tanács által meghatározott elvek figyelembevételével jelölhet ki az illetékes helyett más, azonos hatáskörű bíróságot, ha az ügy elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható, és mindez nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. A perben érintett felek – akiket postai úton és hirdetőtáblán is értesíteni kell az eljáró bíróság kijelölésének kezdeményezéséről – fellebbezhetnek a kijelöléssel kapcsolatban, amit a Kúria bírál el.
Eddig az OBH elnökének volt joga az, hogy kivételesen indokolt esetben elrendelje a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. Ezentúl azonban ez a jogkör az OBT-t – a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testületét – illeti meg.
Újdonság az is, hogy az OBH elnökének a bíróságok és az OBT költségvetésére tett javaslatát a bírói tanács véleményének kikérésével kell összeállítania. A tanács költségvetése egyébként az OBH büdzséjén belül elkülönítetten jelenik meg, az OBT működésének technikai feltételeit pedig az OBH biztosítja.
Változás továbbá, hogy OBH elnöke az OBT indítványára gyakorolhatja azt a jogkörét, amely szerint javaslatot tehet bíróságokat érintő jogszabályok megalkotására. Rögzítették azt is, hogy helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait az OBT elnöke látja el.
A hivatal elnökének ezentúl nemcsak az Országgyűlésnek, hanem a parlament szakbizottságának is be kell majd számolnia évente egyszer a bíróságok általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről. A törvény kimondja azt is, hogy a bírák alkotmányjogi panasszal élhetnek az OBH elnöke által alkotott szabályzattal szemben, ha fennállnak az Alkotmánybíróságról szóló törvényben az alkotmányjogi panasz benyújtására meghatározott feltételek. Az OBH elnökének a bírák szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bírák a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, kivéve, ha törvény alapján a szolgálati jogvita elbírálása a szolgálati bíróság hatáskörébe tartozik.
Átalakul az OBT feladata személyzeti kérdésekben is, a szervezethez kerül ugyanis több ezzel kapcsolatos OBH-elnöki jogkör. Így ezentúl a tanács határozza majd meg azokat az elveket, amelyeket a bírói pályázatok elbírálásánál akkor kell figyelembe vennie az OBH és a Kúria elnökének, amikor a posztot a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval töltené be. Ezekben az esetekben egyetértési jogot is gyakorol az OBT, csakúgy, mint azoknak a bírósági vezetőknek a kinevezésénél, akik pályázásuk során nem kapták meg a véleményező hozzájárulását. Ezentúl az OBH elnöke helyett a tanács adhat felmentést a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetén. Átveszi a tanács a hivatal vezetőjétől azt a jogkört is, amely alapján a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő három hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.
Ezentúl az OBT ülésein tanácskozási joggal részt vesz – az OBH elnöke és az igazságügyért felelős miniszter mellett – a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke is. A megbeszélésekről azonban mostantól nem az OBH készíti majd a jegyzőkönyvet. Zárt ülés elrendelése esetén a tanácskozási joggal rendelkezők sem vehetnek részt a tanácskozáson, kivéve, ha az OBT másképp rendelkezik.
Az új szabályok szerint az OBH elnöke kizárólag az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bírák ellen kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását. A törvénymódosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.
