Évente néhány ezerrel csökkenhet a bírósági ügyek száma a pereket megelőző, azokat kiváltó alternatív konfliktuskezelő eljárások segítségével, amelyek főként családjogi, munkajogi és gazdasági vitákban juthatnak a jelenleginél lényegesen nagyobb szerephez – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) mediációs munkacsoportjának vezetője az MTI-nek. A mediáció továbbfejlesztésével foglalkozó szakmai rendezvényt tartanak szerdán a hivatalban bírósági vezetők részvételével.
A mediáció előnye nemcsak az, hogy lényegesen gyorsabb és olcsóbb, mint a peres eljárás, de sok esetben sokkal hatékonyabb is, hiszen számos bíróság elé kerülő konfliktusban valójában jogilag nehezen kezelhető feszültségek, sérelmek orvoslására van szükség, és erre az alternatív vitarendezés a legalkalmasabb – mondta Gyengéné Nagy Márta, a Szegedi Városi Bíróság polgári ügyszakos bírája, aki az OBH-ban irányítja az ezzel kapcsolatos munkálatokat.
A szakember elmondta, hogy az angolszász jogrendszerekben már a XX. század első felében kibontakozott az alternatív konfliktusrendezés, előbb a munkaadók és munkavállalók közötti viták kezelésére, később pedig a családjogi, illetve a gazdasági konfliktusok peren kívüli megoldására. A kontinensen az utóbbi 30-40 évben terjedt el ez a módszer, és ma már számos ügyfajtában kötelező a perindítás előtti mediáció, amely 70 százalékban megegyezéshez is vezet a szemben álló felek között.
A magyar jogrendben 2002 óta van lehetőség mediációra. Eddig elsősorban a bíróságon kívüli szakemberek, erre specializálódott civil szervezetek foglalkoztak ezzel. Az elmúlt évtizedben több bíztató kísérlet is zajlott, de érdemi áttörést nem sikerült elérni, a mediáció nem terjedt el, nem vált népszerűvé sem az ügyfelek, sem a jogászok körében – mondta Gyengéné.
Ennek oka lehet, hogy Magyarországon még szinte ismeretlen az a vitakultúra, amely a konfliktus kölcsönös engedmények útján való kezelését helyezi előtérbe a másik fél anyagi, erkölcsi megsemmisítése helyett. De a szabályozás sem mindig kedvezett az alternatív konfliktuskezelésnek, példa erre, hogy azok, akik költségkedvezményt kaptak a perekben, esetleg fizetni kényszerültek a mediációs eljárásban. Ezen túlmenően a jogász szakma sem készült még fel erre az új vitarendezési módra, idegenkedett a mediációtól. Kérdéses volt például, hogy az ügyvédek mennyire találják meg a helyüket és az anyagi számításaikat ebben az eljárástípusban, pedig az ügyfelek érdekeit, jogait oltalmazó ügyvédekre a mediációs eljárásokban is szükség van – fejtette ki a szakember.
Az OBH munkacsoportjának vezetője elmondta: jelenleg folynak az előkészületei egy olyan jogszabály-módosításnak, amely nyomán már a bíróság ösztönzi a peres feleket az eljárás megindításakor a közvetítői szolgálat igénybevételére, főként polgári peres ügyekben. Az első tárgyalásra szóló idézéssel együtt rövid határidővel egy mediációs előkészítő ülésre is invitálják a feleket, ami önkéntes, de igyekeznek az eljárás előnyeiről meggyőzni az ügyfeleket.
A tervek szerint a mediáció legfeljebb 3-4 hónapig tarthat, ez idő alatt a per szünetel, de ha a mediáció ennyi idő alatt nem vezet eredményre, folytatódik a bírósági eljárás. Amennyiben viszont sikeres a mediáció, az azt lezáró megállapodás jogilag releváns pontjait a bíróság is jóváhagyja egyezség formájában, amelynek ugyanaz a hatálya, mint egy ítéletnek. Ezen túlmenően azonban a megegyezés kiterjedhet más, jogilag nem igazán kezelhető, de a felek számára fontos körülményekre is. Az új szabályozásban a megegyezés komolyságát erősítené, hogy aki az egyezség megkötése után mégis pereskedni kezd ugyanabban a tárgykörben, az mindenképpen maga viseli a perköltséget, és annak is lesz következménye, ha valamelyik fél megsérti az egyezséget – mondta a szakember.
Ebben a bíróságon zajló mediációban az erre már eddig kiképzett szakembereken túl a szükséges tanfolyamokat elvégző nyugdíjas bírák vehetnek majd részt – tette hozzá. Gyengéné Nagy Márta kifejtette: a mediáció előnye, hogy ha sikerül egy kölcsönös kompromisszumokon alapuló egyezséget létrehozni, akkor annak a végrehajtása sem ütközik olyan ellenállásba, mint esetenként egy bírósági ítéleté, a teljesítés gyakorlatilag önkéntes. Ezen túlmenően a felek a mediáció után normális kapcsolatban maradhatnak, a konszenzusos megegyezés nem szül újabb és újabb pereskedést. A normális kapcsolat megőrzésére bizonyos ügyfajtáknál a mediáció azért nyújt nagyobb esélyt, mert miközben egy bírósági ítélet sokszor csak a vita egy bizonyos, jogilag megragadható részét zárja le, a mediáció során született megállapodás az életviszonyok sokkal szélesebb körét, nem egyszer a konfliktus valódi okát képes kezelni.
A mediáció előnye nem utolsó sorban az is, hogy a bíróságok válláról nagy terhet vehet le. Nyugat-európai tapasztalatok alapján, Magyarországon évente akár több ezer, valójában nem a bíróságokra tartozó konfliktus kezelése kerülhet át alternatív vitarendezési eljárásokba, és így a bíróságok is jobban tudják erőiket a jogilag kezelhető és kezelendő konfliktusok rendezésére koncentrálni – fejtette ki Gyengéné Nagy Márta.
