Az Alkotmánybíróság jogkörének visszaállítását tartja szükségesnek a Velencei Bizottság. A testület a múlt héten elfogadott, de csak kedden publikált szakvéleményében több ponton is felülvizsgáltatná az alkotmánybírósági törvényt, az ügyészségi és a kisebbségek jogait lefektető sarkalatos törvényeket viszont az európai előírásoknak megfelelőnek ítélte.
Több ponton is szükségesnek tartja a Velencei Bizottság a magyar Alkotmánybíróság működését szabályozó törvény módosítását. Az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi tanácsadó testülete múlt kedden fogadta el az alkotmánybírósági, az ügyészségi és a kisebbségi törvényről készült jogi szakvéleményét, azt követően, hogy az ET Monitoring Bizottsága erre kérte az olasz városban működő bizottságot.
A testület az elemzésében azt javasolja, hogy a kormány állítsa vissza az Alkotmánybíróság korábbi jogkörét, főként annak érdekében, hogy a szervezet ismét vizsgálhassa olyan törvények alkotmányosságát is, amelyeknek költségvetési kihatásuk is van. Az erről szóló korlátozást 2010 nyarán fogadta el az Országgyűlés azt követően, hogy az AB alkotmányellenesnek találta a köztisztviselők és közalkalmazottak végkielégítési plafonját rögzítő akkor elfogadott törvényt.
A Velencei Bizottság szerint az Alkotmánybíróság és bíráinak függetlenségét nemcsak a vizsgált sarkalatos törvényben, hanem az alkotmányban kellene rögzíteni, így növelve ennek garanciáját. Nem tartja elegendőnek a szervezet az alkotmánybírók kizárásával kapcsolatos szabályokat, és további pontosítást kér az állampolgárok által indítható alkotmánybírósági eljárások szabályai kapcsán is.
Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete nem tartaná szükségesnek az Alkotmánybírósághoz fordulást megelőzően az összes jogorvoslati lehetőség kimerítését, ha az „jóvátehetetlen károkat okoz az illetőnek”.
A szervezet viszont az alapvetően „jól megszövegezett és koherens jogszabály” kapcsán pozitívnak vélte a költségvetési garanciákra vonatkozó rendelkezéseket, valamint azt, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak újraválasztását tiltó és a bírák kinevezésének határidejét meghatározó paragrafusok mind hozzájárulhatnak az Alkotmánybíróság hatékony működéséhez.
Ügyészségi törvény
A Velencei Bizottság szerint a magyar ügyészségi rendszer működését lefektető törvények megfelelnek az európai előírásoknak, és azok „megfelelően alkalmazhatók egy demokratikus országban”. A testület szerint a legfőbb ügyész személye függetlenebbé vált, ezt biztosítja a szigorúnak és elégségesnek vélt szervezeti kontroll is – véli a VB.
A testület szerint hatékonyabbá is válhat a magyar ügyészség az újabb, működésre vonatkozó határidők törvénybe iktatásával; emellett pozitívumként említi a VB az ügyészek esküjével, összeférhetetlenségével és fizetésével kapcsolatos szabályokat, amelyek a független működést biztosíthatják – olvasható a szakvéleményben.
Túlzottnak ítéli viszont a Velencei Bizottság az ügyészeket megillető törvényi védelmet (immunity). A szervezet szerint ezeket korlátozni kellene a tisztségükből fakadó szokásos sérthetetlenségre. Ugyancsak túlzó a VB szerint a vállalkozások számára meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség, ezért ezeket pontosabban meg kellene határozni.
Felülvizsgáltatná a testület annak szabályait is, hogy az ügyészség hogyan juthat be magánházakba. A Velencei Bizottság ajánlása szerint ezt bírói határozathoz kellene kötni.
Kisebbségi törvény
A Velencei Bizottság szerint a nemzeti kisebbségekről szóló törvény alapvetően megfelelő védelmet nyújtanak az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségeknek.
„Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a törvény túlságosan összetett, néhol túl részletes, néhol viszont nem világos bizonyos rendelkezések kapcsán” – írja a szervezet a jogi elemzésében. Ez a Velencei Bizottság szerint nehezítheti annak végrehajtását, és ellentétes hatással lehet a kisebbségek autonómiájára.
