A Bizottság ma „Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016)” címmel elfogadott egy konkrét és gyakorlati lépésekből álló intézkedéscsomagot, amelyet a következő öt évben kell végrehajtani.
Az EU-ban évente emberek százezrei esnek emberkereskedők áldozatául. A kiszolgáltatott helyzetű nőket és férfiakat, fiúkat és lányokat szexuális kizsákmányolás vagy munkára kényszerítés, szervkivétel, koldulás, háztartási szolgaság, kényszerházasság, illegális örökbefogadás és a kizsákmányolás egyéb formái céljából teszik kereskedelem tárgyává.
A Bizottság ma „Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016)” címmel elfogadott egy konkrét és gyakorlati lépésekből álló intézkedéscsomagot, amelyet a következő öt évben kell végrehajtani. Az intézkedések közé tartozik például az emberkereskedelem elleni nemzeti bűnüldöző szakhatóságok, illetve a határokon átnyúló emberkereskedelem üldözésére hivatott közös európai nyomozócsoportok létrehozása.
„A rabszolgatartást sajnos máig sem sikerült a történelemkönyvek lapjaira száműzni. Ijesztő látni, hogy korunkban is embereket bocsátanak áruba, hogy aztán munkára vagy prostitúcióra kényszerítsék őket. Most meghozott intézkedéseink az áldozatok segítésére és az elkövetők megbüntetésére összpontosítanak. Hosszú út áll még előttünk, de végső célunk csak egy lehet: az emberkereskedelem felszámolása” – nyilatkozta Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos.
Új európai stratégia
A stratégia a megelőzésre, az áldozatok védelmére és támogatására, valamint az emberkereskedők megbüntetésére irányul. Öt prioritást azonosít, amelyek mindegyikéhez egy sor kezdeményezést társít. Ezek közé tartozik:
-
az emberkereskedelem elleni nemzeti bűnüldöző szakhatóságok létrehozásának támogatása;
-
közös nyomozócsoportok létrehozása, illetve az Europol és az Eurojust bevonása minden határokon átnyúló eset kapcsán;
-
az áldozatok egyértelmű tájékoztatása uniós és nemzeti jogszabályokban foglalt – különösen a segítségnyújtással és az egészségügyi ellátással, a tartózkodási engedéllyel és a munkavállalással kapcsolatos – jogaikról;
-
uniós mechanizmus létrehozása az emberkereskedelem áldozatainak eredményesebb felkutatása, útbaigazítása, védelme és támogatása céljából;
-
az emberkereskedelem elleni Európai Üzleti Koalíció létrehozása a vállalatok és az érdekeltek közötti együttműködés javítása céljából;
-
a tagállamokban és harmadik országokban az áldozatok védelmével és támogatásával foglalkozó civil társadalmi szervezetek és szolgáltatók uniós platformjának létrehozása;
-
az internetet és a közösségi hálózatokat mint az emberkereskedők egyre gyakrabban használt toborzóeszközét vizsgáló kutatási programok támogatása.
Néhány adat
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közelmúltbeli becslései alapján a munkára kényszerített vagy szexuálisan kizsákmányolt áldozatok száma világszerte mintegy 20,9 millióra tehető. Közülük 5,5 millió gyermek. Az Europol szerint a bűncselekményekre, például szervezett koldulásra vagy bolti lopásra szánt, áruként kezelt gyermekek „ára” 20 000 euró.
A fejlett gazdaságokban (Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Japán, Norvégia és az uniós országok) a munkára kényszerített áldozatok becsült száma mintegy 1,5 millió, a globális szám 7%-a. Az emberkereskedelem világszerte évente több mint 25 milliárd euró profitot termel a nemzetközi bűnszervezetek számára. Noha sok áldozat az EU-n kívüli országokból származik, a belső (vagyis uniós polgárokat érintő, EU-n belül folytatott) emberkereskedelem is terjedni látszik.
A tagállamok által gyűjtött uniós szintű előzetes adatok, illetve az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) és a hasonló nemzetközi szervezetek által szolgáltatott adatok egybehangzóan alátámasztják: az EU tagállamaiban azonosított áldozatok háromnegyede szexuális kizsákmányolás céljából válik emberkereskedelem tárgyává (2010-ben 76%). A többi áldozatot munkára (14%), koldulásra (3%) és háztartási szolgaságra (1%) kényszerítik.
Nemi szempontok alapján vizsgálódva a rendelkezésre álló előzetes adatok alapján megállapítható, hogy az emberkereskedelem áldozatai főként nők és lányok; 2008 és 2010 között a női áldozatok aránya 79% volt (ebből 12% a kiskorú), a férfiaké pedig 21% (ebből 3% a kiskorú).
Túl kevés elkövető végzi azonban rács mögött, az áldozatok pedig csak nagy nehézségek árán képesek felépülni és visszailleszkedni a társadalomba; egy nemrégiben készült felmérésből származó előzetes adatok alapján az emberkereskedelmi ügyekben hozott elmarasztaló ítéletek száma a 2008-as mintegy 1500-ról 2010-ben mintegy 1250-re csökkent. Az európaiak mind úgy gondolják, hogy valaminek történnie kell: a legújabb felmérés során a megkérdezett polgárok 93%-a értett egyet azzal, hogy az uniós tagállamoknak együtt kell működniük az emberkereskedelem elleni küzdelemben.
Előzmények
A Bizottság „Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016)” elnevezésű stratégiájával olyan konkrét intézkedésekre összpontosít, amelyek támogatják és kiegészítik az emberkereskedelemmel kapcsolatos uniós jogszabály átültetését, amelynek határideje 2013 áprilisában jár le.
A stratégiába foglalt eszközök szakértőkkel, kormányzatokkal, civil társadalmi és nemzetközi szervezetekkel, szociális partnerekkel és egyetemekkel folytatott átfogó konzultációk eredményei. Tükrözik a válaszadók fő aggályait és az áldozatok nézeteit, és kiegészítik a jelenlegi erőfeszítéseket.
A stratégia a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács elé kerül.
A Bizottság folytatja az emberkereskedelem felszámolása terén elért eredmények értékelését, és kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az első, 2014-ben benyújtandó jelentés a stratégia félidős értékelését is tartalmazni fogja.
