A növekedési kockázatok miatt a Költségvetési Tanács alternatív makrogazdasági prognózis összeállítását javasolja a kormánynak a 2013-as költségvetési törvényjavaslat tervezetéről megfogalmazott véleményében.
A testület az Országgyűlés honlapjára hétfőn felkerült dokumentumban úgy fogalmaz: megítélése szerint a 2013. évi hiány- és adósságcsökkentési célok elérése feltételezi a Széll Kálmán Terv 2.0-ban meghirdetett intézkedések maradéktalan megvalósítását. Felhívják a figyelmet a konjunkturális kockázatokra, amelyek nyomán az egyensúly tartása érdekében további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán.
A tanács ezért olyan alternatív makrogazdasági prognózis készítését tartja indokoltnak, amely kedvezőtlenebb előrejelzések alapján – változatlan hiánycél mellett – gondoskodik az Országvédelmi Alap előirányzatának megemeléséről. Ezzel a tanács a tervezetben megjelölt hiánycél elérését és az adósságszabály érvényesülését reálisnak tartja.
A tanács véleménye szerint a költségvetési tervezés alapjául vett 2013. évi gazdasági növekedés 1,6 százalékos kormányzati prognózisa csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érthető el. Ugyanakkor a nemzetközi környezetben vannak olyan tényezők – például az eurózóna válságjelenségei -, amelyek lefelé mutató kockázatot jelentenek, és bekövetkezésük jóval gyengébb pályát eredményezhet. Ez alapvetően kihathat a költségvetés bevételi és kiadási oldalának teljesülésére is.
A tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy a hiánycélok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, növekedési hatásuk vitatható. Ezeknek is tulajdoníthatóan a finanszírozás kockázati felárai magasak, régiós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb a hitelezési aktivitás, a beruházási ráta pedig a legalacsonyabb. Mindez komoly növekedési kockázatot jelent, és ezen keresztül negatívan hat vissza a hiány- és adósságcsökkentési célok teljesíthetőségére.
A növekedési kockázat egyúttal azt is jelenti, hogy bekövetkezése esetén a főbb adónemeknél a tervezettnél alacsonyabb bevételek folynak be. A költségvetés bevételi oldala teljesülésében kockázatot jelent az is a tanács értékelése szerint, hogy a törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának hatásmechanizmusa, színvonala, alátámasztottsága, háttérszámítása egyenetlen, esetenként nem megfelelő.
Kiadási oldalon a költségvetési törvényjavaslat jelentős változásokat irányoz elő, összefüggésben az önkormányzati feladatellátás, illetve finanszírozás folyamatban lévő szerkezeti átalakításával. Ezek lezáratlansága miatt a tanács nem tud véleményt nyilvánítani arról, hogy az egyes költségvetési fejezetek, címek, előirányzatok szintje lehetővé teszi-e a közfeladatok zavartalan ellátását, illetve, hogy a beruházási, felújítási, szolgáltatási, működtetési kiadások alakulása milyen hatással van a reálgazdaságra, ennek kockázatára azonban felhívja a figyelmet.
A tanács aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy vannak még olyan felülről nyitott kiadási előirányzatok, amelyek esetében a kapott háttérszámítások, illetve az ezek mögött meghúzódó folyamatok alapján a tervezett kiadások túllépése várható. Ezeket azonban nem nevesíti a dokumentum.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfői közlése szerint a tárca megkapta a Költségvetési Tanács véleményét a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéről. A menetrend szerint a javaslattervezetet a kormány szerdán újra megtárgyalja, és esetleges átdolgozása után június 15-én nyújtja be az Országgyűlésnek. A törvényjavaslat tárgyalása az Országgyűlésben – az államháztartási törvény szabályainak megfelelően – együtt kezdődik meg a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleményével.
A jövő évi büdzsét 1,6 százalékos GDP-növekedés és 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány mellett állította össze a tárca a májusban közzétett makrogazdasági feltételek szerint.
