Jónak értékelte az új struktúrában működő ügyészség munkáját a legfőbb ügyész hétfőn. Polt Péter az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen szólalt fel az Igazságügyi Palotában.
Polt Péter sorsfordítónak nevezte az ügyészség történetében az alaptörvény és a két új sarkalatos törvény hatályba lépését, ami szerinte rendezte és kijelölte a magyar ügyészség helyét és szerepét. Hozzátette: a szabályozás megtartotta azokat a kereteket, amelyek már kiállták az idő próbáját és megfeleltek az uniós előírásoknak, ugyanakkor korszakos változásokat is eredményezett.
Ezek közé sorolta, hogy az alaptörvény az igazságszolgáltatás közreműködőjeként rendelkezik a szervezetről. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a jogszolgáltatás és az igazság kiderítése elválaszthatatlan. Szintén a változások közé sorolta, hogy könnyebbé válhat az ügyészek és bírák közös képzése, és ezzel együtt a két szervezet közötti átjárás.
Az alaptörvény utal arra, hogy az ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, ugyanakkor a törvényhozó hatalomnak ellenőrzési jogköre van tevékenysége felett. Ez megfelel az Alkotmánybíróság döntésének, amely szerint az ügyészi szervezet nem önálló hatalmi ág, de mégis önálló alkotmányos tényező – mondta a legfőbb ügyész.
Polt Péter beszélt arról is, hogy az ügyészség az állam büntetőjogi érdekeinek érvényesítője, a sértettek érdekeinek képviselője.
A szervezeti változások közül kiemelte a katonai ügyészség integrálását, külön kitérve arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen elsősorban a korrupciós ügyek felderítése vált így hatékonyabbá. Hozzátette, hogy 50 százalékkal nőtt az ismertté vált korrupciós ügyek száma, ami szerinte a felderítő munka eredményességének köszönhető, nem pedig annak, hogy több ilyen bűncselekmény történt.
A legfőbb ügyész szerint az új struktúra két ügyben, az úgynevezett bundaügyben és a magas beosztású rendőrtisztek vesztegetési ügyében is jól vizsgázott.
Polt Péter ugyanakkor közölte, hogy nehéz helyzetet teremtett a nyugdíjkorhatár csökkentése, de szerinte ezt jól kezelik; a társadalom nem fogja megérezni az ügyészség munkáján a változást. Másik problémaként az elhúzódó nemzetközi gazdasági válságot nevezte, amely miatt a bűnözés mértéke és struktúrája átalakult.
Az ünnepségen Orbán Viktor kormányfő, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter is részt vett.
Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.
A hétfői ünnepségen az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított díjat nyolc, szakmai munkáját huzamosabb ideje az átlagot meghaladó színvonalon, elhivatottsággal végző ügyészségi alkalmazott vehette át. Ügyészségért díjjal tíz nem ügyész alkalmazott munkáját ismerték el.
