Nem tartották be a nyilvánosság, az átláthatóság, a jogbiztonság garanciáit sem, úgy adták ki a kivágási engedélyt a budapesti Kossuth-tér északi részének fáira és cserjéire. Szabó Máté ombudsman a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztos-helyettes kezdeményezése alapján vizsgálta a körülményeket.
Az Országgyűlés Hivatala 2012. február 23-án kért fakivágási engedélyt az V. kerületi Önkormányzat jegyzőjétől. A jegyző egy nappal később, 2012. február 24-én az engedélyt megadta. Mivel az Országgyűlés Hivatala még aznap lemondott fellebbezési jogáról, a jegyző az engedélyt jogerőre emelte. A jogerős engedély alapján február 28-án és 29-én kivágták a Kossuth tér északi részének fáit.
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata az eljárás során több jogsértést és visszásságot észlelt. A kérelem szerint a fák kivágására azért volt szükség, hogy el lehessen végezni a Kossuth térre tervezett beruházáshoz szükséges régészeti vizsgálatokat. A fakivágási engedély kiadásakor azonban a kérelmező még nem rendelkezett régészeti engedéllyel, mivel azt a kormányhivatal csak február 27-én, tehát 3 nappal később adta ki.
A fakivágási engedély kiadásakor a beruházás még a tervezési fázisban tartott. Ez azt jelenti, hogy a tervezett beruházás úgy kapott régészeti, valamint fakivágási engedélyt, hogy az építési engedélyezési eljárás el sem kezdődött, és azt sem lehetett tudni, hogy egyáltalán kiadják-e az engedélyt a beruházáshoz. Ez a közterületek és a közvagyon, illetve az egészséges környezethez való jog szempontjából aggályos.
A hatóság nem adhat fakivágási engedélyt, amíg meg nem határozta a kivágott fák pótlásának módját. A beruházás azonban még nem volt olyan szakaszban, hogy a fapótlás helyéről és mértékéről felelősen lehetett volna határozni, ezért a kérelmező a teljes fapótlás pénzbeli megállapítását kérte. A jegyző a kérelem szerint előírta a pénzbeli megváltást, annak ellenére, hogy erre a vonatkozó jogszabály – a fakivágási eljárást szabályozó kormányrendelet – csak kivételes esetben ad lehetőséget.
Visszás, hogy a jegyző az eljárását egy nap alatt folytatta le. A jogszabályi előírások alapján az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, ami lehetőséget adott volna a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrejött civil szervezeteknek, hogy élhessenek a környezetvédelmi törvényben rögzített ügyféli jogaikkal. Ezt a jegyző eljárásával nem biztosította.
Mindezek alapján a biztos megállapította, hogy Budapest V. kerületi Önkormányzat Jegyzője a fakivágási eljárásban a kivágási engedélyt olyan indokokra alapozta, amelyek az engedélyezés időpontjában még nem álltak fenn. Jogszerűtlenül rendelkezett a fapótlási kötelezettségről, valamint a fakivágási eljárásban nem biztosította a társadalmi részvétel és nyilvánosság lehetőségét. Az eljárás így sértette, a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság, valamint az egészséges környezethez való jog követelményét.
