Az elektronikus személyi azonosítók, az elektronikus aláírások és más online biztonsági szolgáltatások kölcsönös elfogadására terjeszt elő javaslatot hétfőn az Európai Bizottság. Különösen a külföldön dolgozók és tanulók profitálhatnak a lehetőségből.
Egy uniós tagállamban kiállított elektronikus személyi azonósítóval a jövőben egy másik országban is közszolgáltatásokat lehet majd igénybe venni, feltéve, hogy a fogadó ország is csatlakozik ahhoz a kölcsönös elismerésen alapuló rendszerhez, amire hétfőn terjeszt elő rendelet-tervezetet az Európai Bizottság.
“Két évvel ezelőtt indítottuk el a digitális menetrendet. A most javasolt jogszabály könnyíteni fog azoknak az európaiaknak a helyzetén, akik munkavállalás, házasodás, tanulás, üzleti tevékenység vagy éppen orvosi kezelés miatt külföldre mennek. Az elektronikus személyi azonosító megkönnyíti majd a tagállamok számára, hogy más tagországok állampolgáraival foglalkozzanak. A kezdeményezés egy igazi áttörés lehet” – közölte újságírók egy szűk csoportjával, köztük a BruxInfo tudósítójának nyilatkozva Neelie Kroes, a testület alelnöke.
A javasolt rendelet értelmében a tagállamok kölcsönösen elismernék és elfogadnák egymás elektronikus személyi azonosítóit – ha vannak ilyenek -, az elektronikus aláírásokat és más online megkülönböztető biztonsági jegyeket, mint például az elektronikus pecsét vagy bélyegző.
A tagállamok a javaslat értelmében a Bizottságnál bejelenthetik otthon használatos elektronikus személyi azonosító rendszerüket, amelyek használóikat bizonyos közszolgáltatások igénybevételére jogosítják fel. A bejelentő ország egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy elismeri és elfogadja más a rendszerbe belépő tagállam elektronikus személyi azonosító rendszerét, és azt, hogy azok birtokosai automatikusan hozzáférhessenek a fogadó országban nyújtott szolgáltatásokhoz.
A jogszabály ugyanakkor az Európai Bizottság alelnöke szerint nem kötelez egyetlen tagállamot sem ilyen eID-rendszer bevezetésére, ha nem rendelkezik ilyennel, és arra sem tartalmaz majd előírást, hogy egy ilyen rendszernek milyen tulajdonságokkal, biztonsági előírásokkal és egyéb ismertető jegyekkel kell rendelkeznie. “Az egyetlen dolog, amit tesz az, hogy az elektronikus dokumentumokat kibocsátó országot jogilag is felelőssé teszi az általa kibocsátott személyi és jogi dokumentumok autentikusságáért és érvényességéért” – hangsúlyozta a digitális politikáért felelős uniós biztos.
Az egyéneknek sem lesz kötelező elektronikus személyi azonosítóra vagy útlevélre szert tenniük. A Bizottságnál arra is felhívják a figyelmet, hogy a testület a nemzeti adatbázisok egym ással való összekapcsolását sem javasolja és nem akadályozza majd meg az egyéneket abban, hogy személyazonosságuk felfedése nélkül használják az internetet.
Brüsszelben rámutatnak, hogy egyes tagállamok között kísérleti alapon már működik ilyen rendszer. Németország és Lengyelország között például már létezik.
Az egységes európai személyazonosító igazolvány bevezetése már nyolc éve mérlegelés tárgyát képezi az EU-ban, azonban a biztos környezetében úgy vélik, hogy a felmerülő technikai, gyakorlati és politikai problémák miatt ennek nem sok a realitása. A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy amennyiben a kezdeményezés sikerrel jár, más tagállamok állampolgárai is kikényszerítik majd saját kormányaiknál, hogy hasonló lehetőséget biztosítsanak nekik is.
A kihívás az egymástól eltérő nemzeti elektronikus személyi azonosító rendszerek közötti interoperabilitás megteremtése, aminek – ezt Brüsszelben is elismerik – kezdetben tetemes költségei lehetnek.
