Hiányos a jogi szabályozás, a szabályok pedig nem egyértelműek. Nincs egységes adatgyűjtés és nincsenek számon kérhető kötelezettségek, amelyekkel az állam, a családok, a civil szervezetek csökkenthetnék az eltűnt gyermekek számát – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint minden évben több száz gyermek tűnik el otthonról, szökik meg gyermekvédelmi intézményből. Nagy részük önként hazamegy, másokat a rendőrség talál meg, többen bűncselekmény áldozatává válnak, és vannak olyanok is, akiknek a sorsára soha nem derül fény.
Az ombudsman vizsgálata szerint nincs egységesen használt definíció, és az eltűnt gyerekekről nincs egységes adatgyűjtés. Az ombudsman a neki megküldött információkból mégis arra következtetett, hogy a legtöbbször a gyermekvédelmi szakellátásban élő, 14 év feletti gyermekeknek – jellemzően a lányoknak – vész nyomuk.
A 14 évnél idősebb lányok jellemzően a barátjukhoz szöknek. Gyakori, hogy egy gyermek többször távozik engedély nélkül az intézményből, mások folyamatosan szökésben vannak, és olyan is akad, aki egyetlen napot sem tölt a gyermekotthonban – tette hozzá.
Megtörténik, hogy az intézmény vagy a rendőrség kezdeményezi a 14 év felett gyermek visszahelyezését a családjába, ami többnyire veszélyezteti a fiatal fejlődését. A biztos szerint ez ellentétes a gyermek mindenekfelett álló érdekékei figyelembevételének elvével, egyúttal sérti a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát is.
Az alapvető jogok biztosa arra is felfigyelt, hogy a családok, az állam és a civil szervezetek szerepvállalásával kapcsolatban nincs jogszabályban rögzített, számon kérhető kötelezettség, amely segítené az eltűnések visszaszorítását.
A különböző szakemberek sokszor egymás mellett és nem egymással összehangoltan dolgoznak. Visszásságot okoz az is, hogy szabályozatlan és esetleges az eltűnések okait vizsgáló hatóságok és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenysége – tette hozzá.
Az ombudsman szerint a csellengésre, csavargásra hajlamos fiatalok szabadidős foglalkoztatására a szorgalmi időszakban a délutáni napközi otthonos foglalkozások alatt van lehetőség, és a megelőzés szempontjából különösen nagy jelentősége van a nyári szünet értelmes eltöltésének.
A jogi szabályozás hiánya ellentétes a jogbiztonság követelményével, veszélyezteti a gyermeket megillető gondoskodás és védelem jogának érvényesülését – állapította meg Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa.
