A kormány elfogadta az új Nemzeti Alaptantervet, amely Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szerint a nemzeti tudás minimumát határozza meg. Az iskolák számára már készülnek a kerettantervek, de az intézményeknek arra is lesz lehetőségük, hogy saját kerettantervet hagyassanak jóvá.
A kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Alaptantervet – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán. A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a tárcavezető úgy fogalmazott: a NAT a nemzeti közkincset prezentálja, időtálló és korszerű dokumentum született, amelyben a nemzeti tudás minimumát határozták meg. A miniszter szerint a NAT biztosítja, hogy valóban versenyképes és minőségi tudást tudjanak adni a jövő nemzedékeknek. Azt szeretnék, ha a tudás lenne az egyéni boldogulás útja Magyarországon, ugyanakkor ennek a tudásnak lehet egy közösség-összetartó ereje – hangsúlyozta Balog Zoltán. A NAT – amelyen 150 szakember dolgozott – öt évig lesz érvényben.
A köznevelési és a felsőoktatási törvény után a harmadik legfontosabb dokumentumnak nevezte az új alaptantervet Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. A NAT-ban új elem, hogy visszakerültek bele a 2003-as módosítással kikerült közművelődési tartalmak, illetve olyan modern témák kaptak benne helyet, mint például a KRESZ, a gazdasági-pénzügyi ismeretek, az élelmiszerbiztonság, az erkölcstan és az etika. Ezek nem feltétlenül jelentenek új tantárgyakat, hanem a hagyományos kereteken belül maradva hoznak be új szemléletet. Közben az iskolák számára már készülnek a kerettantervek: a jövőben az intézményeknek kötelező lesz valamelyik ilyen dokumentum alapján tanítani, de arra is lesz lehetőségük, hogy saját kerettantervet hagyassanak jóvá.
A NAT-ban levő tananyag az eredeti elképzelésekhez képest legalább tíz százalékkal csökkent – mondta az oktatási államtitkár. Hoffman Rózsa szerint az olyan szerzők, mint Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben. A Nyírő József újratemetése kapcsán kialakult vitáról a miniszter azt mondta: Nyirő Józsefet a NAT részének, nemzeti kincsnek tekintik, és bíznak benne, hogy a szakmai műhelyekben – a román-magyar vegyes bizottságban, és a történészbizottságokban – a különböző szellemi, politikai elitek által vitatott személyiségek is a helyükre kerülnek. Giró-Szász András kormányszóvivő hozzátette: ez az esemény a magyar és a román kulturális értékek előtérbe kerülését volt hivatott szolgálni. Arról, hogy a magyar nagykövetet berendelték, és hogy történik-e válaszlépés, azt mondta: ezt a külügyi tárca hatásköre eldönteni.
