Az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróságtól, vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget.
Az ombudsman a választásra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos esetleges jogalkotói mulasztás vizsgálatára is felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét.
Az egymillió forintos felső határt nem tudják tartani a pártok, ha az Alaptörvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve közre kívánnak működni a választói akarat befolyásolásában – írta egy beadvány szerzője, aki kérte Szabó Máté ombudsmant, hogy kezdeményezze a választási eljárásról szóló törvény rendelkezésének alkotmánybírósági vizsgálatát.
Az alapvető jogok biztosa szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról.
Csaknem másfél évtizede változatlan az az összeg, amit a pártok a bevételeikből törvényesen kampánycélokra fordíthatnak, miközben jelentősen nőttek a választási programok és jelöltek népszerűsítésének költségei. A gazdasági racionalitástól elszakadt szabályozás ezért azzal a következménnyel jár, hogy a pártok a hatályos szabályozás alapján egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek. A szabályozás különösen hátrányosan érinti a parlamenten kívüli pártokat, mert akadályozza, hogy ledolgozhassák az Országgyűlésben képviselettel rendelkező és emiatt nagyobb ismertséggel bíró pártokkal szembeni versenyhátrányukat.
Az ombudsman álláspontja szerint önmagában a választási célra fordítható összeg emelése nem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Szükséges tehát, hogy az állam megfelelő hatékonysággal ellenőrizze a kampánypénzek felhasználását. Ezért az alapvető jogok biztosa felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra a kérdésre is, hogy vajon az ellenőrzés szabályozása teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányos garanciákat, vagy jogalkotói mulasztás áll-e fenn?
