A monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának április 24-i ülésén, Király Júlia alelnök 25 bázispontos kamatemelésre, Cinkotai János külső tanácstag 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt – derül ki az ülés szerdán közölt rövidített jegyzőkönyvéből.
A monetáris tanácsból többen úgy vélték, hogy az EU/IMF tárgyalások eredményes lefolytatása egyértelmű érdeke Magyarországnak, ezért nem kétséges, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatban kedvező hírek fognak napvilágot látni. Ez egyértelműen kedvezően befolyásolhatja a monetáris politika mozgásterét. Többen ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0-ban részletezett intézkedések az első gyorsértékelés alapján növelhetik az inflációs kockázatokat 2013-ban.
Egy tanácstag úgy értékelte, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer helyzete továbbra is törékeny, erőltetett a forráskivonás, érzékelhető a swap-piaci feszültség, a hitelezési folyamatok romlása. Ebben a helyzetben egy jelzésértékű kamatemelés elősegíthetné mind az inflációs kockázatok mérséklődését, mind a hozamgörbe hosszú végének csökkenését, mind a finanszírozási feszültségek enyhülését. Más tanácstagok a kamatszint azonnali emelését nem támogatták, ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy amennyiben a kockázati prémium emelkedése és az inflációs kockázatok növekedése folytatódik, akkor ez a jövőben monetáris politikai reakciókat tehet szükségessé. Egy tanácstag határozottan elutasította a kamatemelés opcióját, és a kamatcsökkentés mellett érvelt, mert a kamatemelés olyan recesszióba taszítaná a gazdaságot, amely spirális hatásokon keresztül nem csökkentené, hanem még növelné is az inflációt.
A tagok egyetértettek abban, hogy az idén a gazdaság lényegében stagnál, és csak 2013-ban indul a növekedés. Az áfát és a jövedéki adót érintő tavalyi és idei intézkedések és a 2011 második felében bekövetkezett árfolyamgyengülés, a 2012 eleji olajár- emelkedés az idén érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet. A Széll Kálmán Terv 2.0 keretében bejelentett intézkedések közvetlen hatásukban emelik a 2013-as inflációt is, miközben szűkítik a keresletet, így a másodlagos inflációs hatások kialakulása korlátozott lehet. Konszenzus volt a tagok között abban, hogy a Széll Kálmán Terv makrogazdasági hatásainak átfogó értékelését az inflációs előrejelzés következő fordulójában lesz lehetőség elvégezni.
A kamatpolitika vitája során a tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az elmúlt hónapban beérkezett információk és a kockázati megítélés alakulása alapján a márciusban publikált inflációs jelentés alappályáját nem szükséges felülvizsgálni, így továbbra is változatlan jegybanki alapkamat indokolt.
A márciusi inflációs jelentésben az MNB 2012-re 5,6 százalékos, jövőre 3,0 százalékos átlagos inflációt vár.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi döntési helyzetben kulcsfontosságúak a kockázati megítélésre ható tényezők. Többen kiemelték, hogy rövid távon alapvetően az EU/IMF tárgyalások eredménye változtathatja meg érdemben a külföldi befektetők megítélését Magyarországról. A magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti, kamatdöntés napján lefolytatott egyeztetés – ha előrelépést tükröző bejelentés lát napvilágot, és a hiteltárgyalások viszonylag gyorsan elkezdődhetnek – stabilizálhatja, akár javíthatja is Magyarország megítélését. Ugyanakkor, ha az egyeztetés nem hoz áttörést, akkor a pénzpiaci feszültségek gyorsan romló pályát eredményezhetnek.
A tanácstagok megítélése szerint hosszabb távon ugyanakkor a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései is befolyásolják a hazai eszközök kockázati megítélését, ahogy a piaci szereplők fokozatosan feldolgozzák a programhoz kapcsolódó információkat. Többen úgy érveltek, hogy a program a fenntartható költségvetési és adósságpálya irányába tett lépést jelent, ami a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás lezárását is közelebb hozza, és a külföldi befektetői megítélést is javíthatja. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kockázati megítélésre csak akkor lesz egyértelműen pozitív hatással a program, ha a piac úgy ítéli meg, hogy az fenntartható intézkedésekből áll, illetve ha a növekedési potenciált nem rontja jelentősen.
Egyes tanácstagok a kockázati megítélés értékelése kapcsán arra is figyelmeztettek, hogy a forintban denominált állampapírokból többet kell kibocsátani az idén a devizában történő kibocsátás halasztása miatt, ami idővel növelheti a finanszírozási kockázatokat. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a finanszírozás nehézségei a CDS-felárak és a devizakötvény-hozamok alakulásában is érzékelhetőek voltak az elmúlt időszakban, ami azt jelzi, hogy Magyarország relatív kockázati megítélése romolhatott.
Többen arra figyelmeztettek, hogy a globális kockázatvállalási hajlandóság is kedvezőtlen irányba változott az elmúlt időszakban az eurozóna periférikus országainak adóssághelyzetével kapcsolatos negatív értékelések miatt.
