Nem kell nyilvánosságra hoznia a Margit-híd felújítását végző cégcsoportnak többek közt azt, hogy pontosan mire költötték „általános tétel” címkével (pdf) ellátott 1,2 milliárd forintot.
Nem kell nyilvánosságra hoznia a Margit-híd felújítását végző cégcsoportnak többek közt azt, hogy pontosan mire költötték „általános tétel” címkével ellátott 1,2 milliárd forintot, hozta meg döntését ma a Kúria. A legfelsőbb bírósági fórum szerint a munkálatokat végző cégek nem kötelezhetőek a közpénzek felhasználását nyomon követhetővé tenni.
1. A Margit-híd a Főváros elidegeníthetetlen törzsvagyonának a része, amelynek a karbantartásáról köteles gondoskodni. Az MH-2009 Konzorcium (Közgép Zrt., A-HÍD Zrt., Strabag) 26 milliárd forintért végezte el a felújítást. A költségeket állami és önkormányzati költségvetésből, valamint uniós támogatásból fedezték.
2. A munkáról a vállalkozási szerződés értelmében negyedévente elszámolási kötelezettséggel tartozott a Konzorcium. A TASZ által képviselt index.hu újságírója közérdekű adatigényléssel fordult a Fővároshoz, és kérte, hogy fejtsék ki neki a felületes, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen elszámolások – például „Általános tétel 1,2 milliárd” – mögött milyen valós kiadások vannak. A Fővárosi Önkormányzat tájékoztatása szerint nem rendelkezik ennél részletesebb információkkal.
3. Az index.hu a Konzorciumhoz fordult, és kérte a kivitelezési költségek részletesebb elszámolását, amely üzleti titkai védelmére hivatkozva megtagadta az adatszolgáltatást, ezért per indult a közérdekű adatok kiadásáért.
4. A Dr. Mészáros Mátyás bíró által elnökölt tanács fenntartotta a korábban hozott ítéletet, és leszögezte, hogy a Konzorcium nem lát el közfeladatot. A TASZ jogásza hiába érvelt azzal, hogy az önkormányzat több tucat rendeletben írta elő az elvégzendő feladatokat, módosította a beruházás összköltségét. Teljes mértékben figyelmen kívül maradt az Alaptörvény rendelkezése, miszerint „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.”
A Kúria jogértelmezése az átlátható állami működésnek és a közpénzek nyomon követhetőségének kijátszásához vezethet. Amennyiben egy állami vagy önkormányzati szerv bármely feladatát magántulajdonban álló céggel végezteti, elég eltekintenie a részletes elszámolásoktól, pár milliárdos tételek mellé oda lehet biggyeszteni, hogy „valamire elment”, és ehhez majd a teljes államgépezet asszisztálni fog.
„A Kúria szóbeli indoklása szerint a hanyag elszámolás az önkormányzat terhére esik. A TASZ szerint nem az önkormányzatra, hanem az állampolgárokra nehezedik koloncként a teljesen felelőtlenül eljáró önkormányzat és a Kúria döntése egyaránt” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője.
Álláspontunk szerint a Kúria döntése nem felel meg az információszabadság alkotmányos elveinek, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulunk alkotmányjogi panasszal.
