A magyar miniszterelnök biztos abban, hogy egyetlen fillért sem bukik el Magyarország a kohéziós alap egy részének Bizottság által javasolt befagyasztása miatt, és a következő hat hónapban nyugvópontra jut az ügy.
Orbán Viktor biztos abban, hogy egyetlen fillért sem veszít el az ország a kohéziós alapból fizetett támogatásokból. A miniszterelnök ezt a következtetést szűrte le a maga számára azokból az egyeztetésekből, amelyeket az EU-csúcs margóján Brüsszelben másfél napon keresztül a témában folytatott.
A kormányfő szavaiból kiderült, hogy a kormány a kétes kimenetelű politikai csatározások felvállalása helyett technikai kérdésként tekint az ügyre, és ennek keretében képzeli el a megoldást. Orbán a BruxInfo kérdésére válaszolva elmondta, arra számít, hogy az uniós pénzügyminiszterek március 13-án elfogadják az Európai Bizottság javaslatát, ami a kohéziós alapból hazánknak 2013. január 1-től esedékes pénzügyi kötelezettségvállalások 29 százalékának, összesen 495 millió eurónak a felfüggesztését kezdeményezte. A pénzügyminiszteri tanács előzőleg január 24-én megerősítette, hogy Budapest nem tett eleget a Tanács deficiteljárás keretében tett 2009 júliusi ajánlásainak.
A miniszterelnök szerint a bizottsági javaslattal egy időben a pénzügyminiszterek előtt lesznek az asztalon azok a néhány napja bejelentett pótlólagos intézkedések, amelyekből kiderül, hogy „Magyarország már meg is oldotta a problémát”. Ami a forgatókönyvet illeti, ezután kezdetét veszi majd egy technikai folyamat, ami Orbán szerint körülbelül 6 hónapot vesz majd igénybe, még az év vége előtt megnyitva az utat egy, a szankciót visszavonó újabb döntés előtt.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor február 21-én, egy nappal a kohéziós alap zárolásáról szóló bizottsági döntés előtt levélben újabb költségvetési kiigazító intézkedésekről tájékoztatta a testületet, amelyet azonban Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos figyelmen kívül hagyott, amikor kezdeményezte a befagyasztást. Bár az Orbán-levélben és néhány nappal korábban egy Matolcsy-levélben bejelentett intézkedések költségvetési hatása kormányzati illetékesek szerint 2012-ben GDP-arányosan 0,1 százalék, 2013-ban pedig 0,4 százalék lenne – és mint ilyen 2013-ban biztosítaná a hiánynak az előírt 3 százalékos szint alatt tartását -, Rehn a BruxInfo kérdésére két okkal magyarázta az elutasítást. Az egyik, hogy a levélben bejelentett intézkedések – szerinte – nem voltak tényekkel alátámasztva, a másik pedig, hogy a kormány elmulasztotta előzetesen bejelenteni azokat.
És bár a miniszterelnök és más kormányzati illetékesek is igazságtalannak és méltánytalannak (sőt Orbán Viktor egyenesen jogellenesnek) nevezték a Bizottság eljárását, a kormány végül amellett döntött, hogy az ügy politikai síkra terelése helyett a Bizottsággal technikai folyamat keretében keresi a megoldást. A kormányfő pénteken újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Budapest nem szervez tábort maga mellett, „nincs szüksége arra, hogy szövetséget hozzon létre”, amikor a Bizottsággal könnyen tisztázhatja a vitát. „Nem áll érdekünkben technikairól politikai szintre emelni a vitát, nem szükséges politikai lépést tenni” – jelentette ki a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a magyar hiány- és államadósságszámok is egyértelműen megerősítik, hogy az ország a helyes ösvényen jár.
Közvetlenül a csúcsot megelőzően a négy visegrádi ország vezetője különtalálkozót tartott, ahol értesülések szerint a soros elnökséget ellátó cseh miniszterelnök egy Magyarországot támogató nyilatkozat elfogadását kezdeményezte. Donald Tusk lengyel kormányfő is kijelentette a lengyel sajtónak nyilatkozva, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Magyarországot ne szankcionálják. Iveta Radicová szlovák miniszterelnök ugyanakkor nem támogatta az elképzelést, így az le is került a napirendről. Diplomáciai források szerint maga a magyar kormány sem lelkesedett az ötletért, a politikai lobbizásnak ez a formája valószínűleg egyébként sem járt volna sikerrel abban az értelemben, hogy a Tanácsban összegyűlt volna a Bizottság javaslatával szemben egy blokkoló kisebbség.
