Az MSZP tartózkodásával, a többi ellenzéki párt nem szavazatával, a kormánypártok támogatásával általános vitára bocsátotta a parlament fenntartható fejlődés bizottsága a kiemelt beruházások környezetvédelmi engedélyezésének rövidítését tartalmazó törvényjavaslatot hétfőn Budapesten.
A kormánypárti képviselők azzal érveltek, hogy az uniós támogatások csak így használhatók ki maradéktalanul, mivel az engedélyezés elhúzódása nem veszélyezteti a beruházásokat, illetve így teremthetők új munkahelyek.
A jobbikos képviselők, míg az MSZP és az LMP azon az állásponton van, hogy hiányzik a hatóságnál a rövidítéshez szükséges kapacitás, így az érdemi vizsgálat nélkül csak pecsételni fog.
Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az építés engedélyezése során egyedül a környezetvédelmi hatósági határidők nem rövidültek, és ezek miatt húzódtak el az ilyen eljárások. Most azokat is rövidítik, mégpedig úgy, hogy az általános határidő két hónap helyett egy hónap lesz. Az összevont engedélyezés 4 hónapról csökken 30 napra, míg az összekapcsolt eljárás – amikor két eljárás együtt folyik – 3-3 hónap helyett 1-1 hónapra rövidül.
A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a kormány által kiemelt beruházásoknál nem a 400 elsőfokú építésügyi hatság jár el, hanem az engedélyezés egy lépcsővel feljebb kerül: a másodfokú hatóság jár el először, majd a másodfok szerepét az illetékes miniszter tölti be. Jelenleg 32 beruházás minősül kiemeltnek, de minden 90 millió forint feletti beruházásnál kezdeményezhető ez a státusz.
Kepli Lajos és Bödecs Barna (Jobbik) egyaránt az eredeti, most módosításra javasolt törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazták. A csak “Sukoró törvénynek” nevezett jogszabály ugyanis – véleményük szerint – kétsebességűvé teszi a gazdaságot, ahol a nagy lobbierejű cégek előnyhöz jutnak, míg a Fidesz által amúgy favorizált kkv-knál minden marad a régiben.
Szabó Imre (MSZP) bizottsági alelnök a gyorsított engedélyezés mögül hiányolta a szakmai hátteret, és a forrást. Jávor Benedek (LMP) bizottsági elnök hozzátette: a környezetvédelmi felügyelet költségvetését megfelezte a parlament, így jelentős elbocsátások voltak, tehát a lerövidített határidőket nem tudják majd tartani.