Egy friss tanulmány azt sugallja, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése hosszabb távon minimum 0,25 százalékkal növelné az uniós GDP-t és nem csökkentené, ahogy azt az eddigi kutatások tudni vélték.
Egy az eddigieknél alaposabb tanulmánnyal kívánja két egyetemi professzor bizonyítani azt, hogy az Európai Bizottság által tavaly ősszel javasolt, ám a tagállamok körében meglehetősen vegyes fogadtatásra talált pénzügyi tranzakciós adó előnyei messze felülmúlják a bevezetéséből fakadó egyes hátrányokat. Stephany Griffith-Jones és Avinash Persaud hétfőn az Európai Parlamentben ismertette legújabb kutatásainak eredményeit, amelynek során felülvizsgálták azt az egyébként a Bizottság által is osztott korábbi álláspontot, miszerint a pénzügyi szektorra kivetendő adó, még ha minimális értékű is (a tranzakciók értékének 0,1 százaléka, illetve a származékos termékek értékesítése esetén 0,01 százaléka), hosszú távon 0,53 százalékkal csökkentené az uniós GDP-t.
A szerzőpáros most egy szerintük reálisabb modell alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság által elvégzett korábbi hatástanulmányok koordinátái alapján az adóteher bevezetése csupán 0,1 százalékos GDP-vesztéssel járna. Ám mivel Brüsszel véleményük szerint saját becslései során egy sor pozitív hatást nem vett figyelembe, így például nem vett tudomást a tranzakciós adó jövőbeni válságok megelőzésében betöltött szerepéről, az adó a legpesszimistább forgatókönyvvel számolva is 0,25 százalékot hozzátenne a hazai össztermékhez az EU-ban.
Stephany Griffith-Jones hétfőn számos érvet felhozott az adó jelenleg javasolt formában (vagyis széles adóalappal, de alacsony kulccsal) történő alkalmazása mellett. Először is rámutatott, hogy a pénzügyi szektor jelenleg szerinte alul van adóztatva, a pénzügyi szolgáltatások más ágazatoktól eltérően nem áfa-kötelesek. Azzal a vélekedéssel is vitába szállt, amely rendszerint úgy állítja be az adónemet, mintha az nem lenne megfelelően végiggondolva és kiérlelve, hiszen John Maynard Keynestől John Tobinig előzőleg már sokan kidolgozták és számos országban a gyakorlatban is alkalmazzák.
A professzor úgy véli, hogy a pénzügyi szektort terhelő adó mellett szól, hogy évente körülbelül 50 milliárd euró pótlólagos bevételt hozna a tagállamok konyhájára, amit azok a költségvetés konszolidálására használhatnak. Különösen hasznosnak nevezte a tranzakciós adót a jelenlegi növekedésszegény környezetben, ahol nagyon kapóra jönne a zöld beruházások finanszírozásához, ami már rövid távon is növelné a keresletet és a kínálati oldalt is erősítené. Abban is pozitívnak látja a szerepét, hogy bevezetése lehetővé tenné más, a fogyasztást visszafogó adók csökkentését. Hozzátette, hogy a hedge alapok menedzsereinek csak kicsivel több pénzt vennének ki a zsebükből, cserébe kevesebbet vennének el azoktól az alacsonyabb keresetű rétegektől, amelyek a több náluk maradó pénzből többet fogyasztanak és így doppingolják a növekedést.
Griffith-Jones hamisnak tartja azt a kifogást, hogy az új adót könnyű lenne elkerülni, ezért a bevezetésének nincs is értelme. Emlékeztetett rá, hogy annak idején a személyi jövedelemadóval szemben is kezdetben felhozták ezt az érvet, mégis mostanra az állami bevételek egy jelentős részét képviselik. Ráadásul számos példa is bizonyítja szerinte a terv életképességét, ezek közé sorolta a tőzsdei tranzakciókat megadóztató brit „stamp duty”-t, amiből évente 5 milliárd euró bevétele származik az Egyesült Királyságnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai cégeknek mindössze 15 százalékát érintené az új adó, és azok közül is elsősorban a nagy gyakoriságú műveleteket, amelyek ma az összes pénzügyi tranzakció 45 százalékát teszik ki, mégis spekulatív jellegűk miatt rendszerszintű kockázatokat hordoznak.
Stephany Griffith-Jones a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy optimális esetben az egész világon egyszerre kellene bevezetni a pénzügyi tranzakciós adót, ám ha ez nem lehetséges, érdemes akár egyes országokban is megpróbálkozni vele. „Jobb lenne összeurópai szinten kivetni, de a nemzeti bevezetés is egy nagy pozitív lépés” – mondta. Hozzátette, hogy ha Franciaország, Sarkozy elnök ígéretének megfelelően a határain belül egyoldalúan bevezetné a tranzakciókat terhelő adót, azzal nagyon értékes példát mutathatna más országok számára is.
