Csak 25 uniós tagállam fogja aláírni március elsején a költségvetési paktumról szóló kormányközi szerződést, miután az Európai Tanács hétfői informális ülésén Csehország is úgy döntött, hogy Nagy-Britanniához hasonlóan – legalábbis egyelőre – nem vesz részt a kezdeményezésben.
Hétfőn eldőlt, hogy a 27-ből huszonöt uniós tagállam fogja aláírni az Európai Tanács következő, március elsejei ülésén az új stabilitási kultúrát meghonosítani hivatott kormányközi szerződést. Az aláírók végleges mezőnye azt követően alakult ki, hogy Petr Necas cseh miniszterelnök a hétfői informális EU-csúcson közölte, országa alkotmányossági okokból egyelőre nem tud csatlakozni a szerződéshez. Ezzel Csehország felzárkózott Nagy-Britannia mellé, amely már az előző, december eleji uniós csúcstalálkozón közölte, hogy nem vesz részt a kezdeményezésben.
Volt, akit meglepett, volt, akit nem a cseh távolmaradás. Diplomáciai források szerint Prága az elmúlt napokban már jelezte, hogy a kormányközi szerződéshez való csatlakozás, amihez a szkeptikus cseh elnök aláírása is szükséges, olyan alkotmányossági problémákat vet fel, amelyek komoly belpolitikai feszültségeket gerjesztenek. Petr Necas a csúcsot követően ugyanakkor a nem eurózóna-tagok eurócsúcsokon való részvételében megszületett kompromisszum elégtelenségével is magyarázta a cseh elutasítást. Egyúttal jelezte, hogy Csehország egy későbbi időpontban csatlakozhat a szerződéshez, de a márciusi határidőig erre biztosan nem lesz képes.
Nicolas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatóján némileg értetlenkedve fogadta a cseh döntést. Nem értette, hogy milyen új szempont merült fel, ami decemberben még nem létezett, amikor a csehek nem mondtak nemet.
Magyarország, amelyről a decemberi csúcson egy ideig az a benyomás alakult ki, hogy Nagy-Britannia mellett egyedüli országként nem kér a fiskális paktumból, ugyanakkor most 24 országgal egyetemben jelezte, hogy alá szándékozik írni a kormányközi szerződést. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsot követően azzal magyarázta a magyar döntést, hogy a csatlakozáshoz egyik vörös vonalat sem kellett átlépni a kettő közül, amelyet a kormány korábban meghúzott. Az egyik, hogy a valutaövezeten kívülálló országoknak csak az euró bevezetése után kelljen alkalmazniuk a szerződés rendelkezéseit. A másik pedig az, hogy a megállapodás szövege ne tartalmazzon semmilyen utalást az adóharmonizációról. A szöveg végül ennek a második feltételnek is megfelelt, mert az adóharmonizáció lehetőségére semmilyen formában nem utal a szerződés.
Orbán külön sikernek nevezte, hogy az eurózónán kívüli országok eurócsúcsokon való részvételének kérdésében is a Magyarország, és a részvételt a leginkább forszírozó Lengyelország számára kedvező kompromisszum született. A kissé kacifántos megoldás szerint eurócsúcsokat a jövőben mindig az Európai Tanács ülései után tartanak, ha csak rendkívüli okok másképp nem indokolják. A második kitétel, hogy évente legalább egy eurócsúcsot a fiskális paktumról szóló kormányközi szerződés végrehajtásának szentelnek majd. Harmadszor: a paktumhoz csatlakozó nem euróövezeti-tagok minden olyan eurócsúcsra meghívást kapnak, ahol a versenyképességről, a fiskális paktumról szóló szerződésről lesz szó, továbbá amelyek az euróövezet alapvető struktúráit érintik. Nem vesznek majd részt azokon az euró-összejöveteleken viszont, amelyeken például az euróövezet belső ügyei, például a programországok pénzügyi támogatása lesz napirenden. „Inkább azok az eurócsúcsok lesznek ritkábbak, ahol csak tizenhetes körben lesznek” – vélekedett utóbb egy tagállami diplomata.
Emlékezetes, hogy a kormányközi szerződést aláíró országokkal szemben elvárás lesz, hogy költségvetésüket egyensúlyba hozzák, vagy a költségvetési mérlegük többletet mutasson. Ez a feltétel csak akkor teljesül, ha a tagállamok strukturális hiány az adott évben nem haladja meg a nominális GDP arányában a 0,5 százalékot. A fenti „aranyszabályt” a szerződés aláíróinak a hatályba lépéstől számított egy éven belül az alkotmányba vagy hasonló fajsúlyú törvénybe kell foglalniuk, és ha ezt nem teszik meg az előírásoknak megfelelően, akkor az Európai Bíróság akár GDP-jük 0,1 százalékának megfelelő pénzbírságot is kiszabhat rájuk.
A szankcionálás módja az egyetlen továbbra is nyitott kérdés, amit a március elsejei aláírásig kell jogilag tisztázni. Az Európai Bizottság tiszte lesz az aranyszabály előírásszerű átvételének áttanulmányozása és megállapítása. A kormányok egy része azt szeretné, hogy amennyiben a Bizottság mulasztást állapítana meg, akkor az ügyet automatikusan az Európai Bíróság elé utalhassa. Ám erre mások véleménye szerint az érvényes eljárásoknak megfelelően nincs joga a Bizottságnak, ezért ezt a kérdést még tisztázni kell.
A kormányközi szerződés hatályba lépésének előfeltétele lesz, hogy legalább tizenkét euróövezeti tag ratifikálja a szöveget, erre legkésőbb 2013. január 1-jét jelölték meg határidőnek. Arról is megállapodtak, hogy legkésőbb öt évvel a szerződés hatályba lépése után annak rendelkezéseit beemelik az uniós jogi keretek közé.
„Ez (a szerződés) óriási előrelépés a szorosabb és visszafordíthatatlan fiskális és gazdasági integráció és az euróövezeten belüli megerősített kormányzás felé. Jelentős mértékben javítani fogja a költségvetés fenntarthatóságának, az euróövezet szuverén adósságának a kilátásait és erősíteni fogja a növekedést” – szögezték le közös nyilatkozatukban az eurózóna tagállamai.
Orbán Viktor a csúcsot követő sajtóértekezletén a fiskális unió előnyének nevezte, hogy ezzel „tartani tudjuk azt a pályát, amit 2004-ben jelöltünk ki”. A csatlakozás a paktumhoz szerinte megerősíti azt, hogy olyan makrogazdasági pályán haladunk tovább, aminek végpontja az eurócsatlakozás. Hozzátette, hogy mindez anélkül történik, hogy a kormánynak az adóharmonizáció kérdésében engednie kellene. A kormányfő úgy véli, hogy az adóharmonizáció lesz a következő évek nagy vitája, hiszen ebben a kérdésben láthatóan eltérnek a befektetéseket magukhoz vonzani kívánó, felzárkózásban lévő közép- és kelet-európai országok és a befektetések áttelepülését megakadályozni kívánó nyugati tagállamok érdekei.
Az állam- és kormányfők az állandó mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) módosításait is jóváhagyták és arra utasították pénzügyminisztereiket, hogy a következő, februári tanácsülésükön írják alá a dokumentumot.
Görögország is napirendre került az ülésen. Az állam- és kormányfők meghallgatták görög kollégájuk Lukasz Papademosz beszámolóját és sürgették a minél előbbi megállapodást az athéni kormány és a magánhitelezők között az 50 százalékos adósságleírásról. Igen szűk határidőt, a hétvégét jelölték meg a pénzügyminisztereknek arra, hogy megállapodjanak az új görög programról és mentőcsomagról, ami 130 milliárd eurós hitelt ígér Görögországnak.
Több vezető is ugyanakkor bírálta a görögöket amiatt, mert visszatérően nem tettek eleget az általuk vállaltaknak. Angela Merkel német kancellár a csúcsot követően egyedi esetnek nevezte Görögországot, és úgy vélte, hogy az Athénnel szemben is alkalmazandó fokozott ellenőrzés olyan esetekben releváns, amikor egy ország a rendszeres ellenőrzések során nem felel meg a kritériumoknak. Mind ő, mind pedig francia kollégája, Nicholas Sarkozy ugyanakkor cáfolták azt, hogy Görögország költségvetését bárki is gyámság alá akarná helyezni. „Nem lehet egy országot kívülről irányítani. Ez nem ésszerű, nem demokratikus és nem hatékony” – jelentette ki a francia államfő.
