A valutaövezet tagjainak több mint a felének, összesen kilenc tagállamnak az adósbesorolásán rontott a Standard & Poor’s hitelminősítő intézet. Mivel az eddigi legmagasabb kategóriában lévő Franciaország és Ausztria is érintett, az átmeneti európai válságkezelő alap, az EFSF is elveszítheti kiemelt státuszát, ha csak a tagországok nem dobnak be még több pénzt.
Brutálisan vetett véget az euróövezeti adóssághelyzet lassú konszolidációjának a pénteki hír, miszerint a három meghatározó hitelminősítő intézet egyike korábbi figyelmeztetését valóra váltva zsinórban leminősíti a valutaövezet tagállamait. A Standard & Poor’s egyszerre kilenc eurózóna-tag adósbesorolásán rontott a hétvégén, mélybe taszítva az euró árfolyamát a dollárral szemben és növelve a bizonytalanságot az adósságválság rendezése körül.
„Miután ellenőriztük, hogy ezúttal nem véletlenről van szó (utalás az S&P korábbi, utólag tévesnek bizonyult francia leminősítésére), sajnálattal fogadom a Standard & Poor’s következetlen döntését, ami számos euróövezeti tag besorolását érinti akkor, amikor a valutaövezet a válságkezelés valamennyi területén kulcsfontosságú döntéseket hozott. Az említett kezdeményezések továbbviszik a szükséges fiskális konszolidációt és a szerkezeti reformot a tagállamainkban, kezelésbe veszik a bankszektor sebezhetőségét, megerősítik pénzügyi válságkezelő eszközeinket és megerősítik a gazdasági kormányzást. Az EU közelmúltbeli döntései az Európai Központi Bank intézkedéseivel együtt kulcsfontosságúak voltak az állampapír-piaci feszültségek enyhítésében” – mutatott rá első reakciójában az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.
Olli Rehn szerint most lényeges az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elemeinek és gyakorlati kérdéseinek a minél előbb történő véglegesítése, ahogy arról december 9-én az állam- és kormányfők döntöttek. A biztos arra is emlékeztetett, hogy az ESM saját tőkével is rendelkezik majd, ezért kevésbé lesz kitéve a tagállamok adósbesorolásában esetlegesen bekövetkező változásoknak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EFSF és az ESM 500 milliárd euróban meghatározott együttes tűzerejét idén márciusig felülvizsgálják majd.
Ez annál is inkább aktuálisnak tűnik, mert az amerikai hitelminősítő által most leminősített kilenc eurózóna-tagország között található az eddigi „triple A” besorolását elveszítő Franciaország és Ausztria is. Elemzők szerint a legjobb adóspozíció elveszítése potenciálisan csökkentheti Nicolas Sarkozy francia elnök újraválasztási esélyeit. Európai szempontból azonban még nagyobb jelentőséggel bír, hogy miként azt az S&P korábban előrevetítette, a francia és az osztrák leminősítés az átmeneti válságkezelő alap, az EFSF „triple A” státuszába is kerülhet. Bár az állami garanciák birtokában a piacokon nagyon kedvezményes feltételekkel kölcsönökhöz jutó és azokat a rászoruló tagállamoknak továbbadó EFSF-nek mind a tizenhét eurózóna-tag a részvényese, a kiváló minősítését annak a hat tagállamnak (Németországnak, Franciaországnak, Ausztriának, Hollandiának, Finnországnak és Luxemburgnak) köszönheti, amelyek triple A, azaz a legmagasabb besorolással rendelkeznek.
Azzal, hogy a hatból kettő pillér most „kiesik”, valószínűleg az EFSF-nek is el kell majd búcsúznia a kiemelt státusztól, ami azzal járhat, hogy az eddiginél kedvezőtlenebb feltételek mellett, drágábban juthat majd hitelhez a piacokon. Ráadásul a potenciális kötvényvásárlók köre is leszűkülne, hiszen számos nyugdíj- és befektetési alap alapszabálya tiltja, hogy triple A-nál alacsonyabb fokozatú, vagyis nem elég biztonságos állampapírokba befektessenek.
A Financial Times ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az S&P egy feltétel mellett talán hajlandó lenne nem megvonni a triple A státuszt az átmeneti válságkezelő alaptól, mégpedig akkor, ha a részvényesek tovább emelik a tőkéjét. Az alap jelenlegi tényleges hitelező kapacitása 440 milliárd euró, és ehhez további 180 milliárd euró jelent garanciát. Az EFSF esetleges leminősítése ezt a 180 milliárd eurót vonná kétségbe, és nagyobb garanciát kellene képezni, ami viszont vészesen csökkentené az alap amúgy is most 250 milliárd euróra becsült tűzerejét. Az új helyzet elsősorban Németorsztágot helyezné nyomás alá, amely a múltban többször is világossá tette, hogy az eddigi 211 milliárd eurós pénzügyi garanciavállalásán túl nem kíván további hozzájárulást tenni az EFSF forrásainak bővítéséhez.
Az S&P Franciaország és Ausztria AAA besorolását egy fokozattal rontotta AA+-ra. Olaszország a leminősítés után A helyett kettővel lejjebb, BBB+-on áll, ami ugyan még nem a bóvli kategória, de közel áll ahhoz. Ugyancsak kettő fokozatot szánkázott Spanyolország (AA- ról A-ra), Portugália (BBB- ról BB-re) és Ciprus (BBB-ről BB+). Egyet veszített Szlovákia (A+ után A), Szlovénia (AA- után A+) és Málta (A után A-).
Veszélyzónában a görögök
A baj nem jár egyedül. Pénteken megszakadtak a tárgyalások a görög kormány és a magánhitelezők között az adósságcsökkentésről, miután a zömében magánbankokat képviselő tárgyalódelegáció elégedetlen volt az Athén által felajánlott kondíciókkal. Emlékezetes, hogy még az októberi csúcson született megállapodás arról, hogy a magánbefektetők elengedik a görög állam feléjük fennálló adósságának 50 százalékát úgy, hogy a birtokukban lévő államkötvényeket az eredeti névérték felét érő új papírokra cserélik. Ezzel a megoldással remények szerint 2020-ig a GDP 120 százalékára lehetne lecsökkenteni a jelenleg 160 százalékot meghaladó görög államadósságot.
A konkrét feltételekről azonban a görög kormánynak kellene megállapodni a magánszektor képviselőivel, akik azonban nehezményezik, hogy a kormányok és a nemzetközi hitelintézetek (például az IMF) által az új kötvényekre javasolt kamatterhek mellett még 50 százalékosnál is nagyobb mértékű lehet az adósságleírás. A tárgyalások szerdán folytatódnak, de Athént sürgeti az idő, hiszen ha nem tud gyorsan megegyezni a magánbefektetőkkel, aligha lesz képes eleget tenni 14,4 milliárd eurós adósságtörlesztési kötelezettségének idén márciusban.
Ebben az esetben csak akkor menekülhet meg az államcsőd elől, ha a hivatalos (állami) hitelezők jobban a zsebükbe nyúlnak. Emlékezetes, hogy az októberben megszavazott második görög pénzügyi mentőcsomagban 30 milliárd euró állami (tehát nem magán) forrást ajánlottak fel Athénnek, ám becslések szerint ennél is többre, 40 milliárd euróra lehet szükség.
A sajtóban mindenesetre már olyan jóslatok olvashatók, hogy 60 év után Görögország lehet az első fejlett ország, amelyik csődbe megy.
