2012. január 12-én az Emberi Jogok Európai Bírósága történetében először felfüggesztette egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, mert fennállhat a veszélye, hogy ez kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tenné ki őt.
A visszaküldésre alapot adó uniós jogszabály (a „Dublini Rendelet”) célja, hogy egy menedékkérelmet csak egy EU-tagállamban vizsgáljanak meg, legtöbbször ott, ahova a menedékkérő először belépett. A szudáni menedékkérő úgynevezett ideiglenes intézkedést kért a strasbourgi bíróságtól, hogy amíg az érdemben nem dönt az ügyről, az osztrák hatóságok ne küldhessék vissza a férfit Magyarországra, ahol korábban már menedékjogot kért. A strasbourgi bíróság e kérelmeknek csak a legsúlyosabb esetekben ad helyt, főként akkor, amikor kínzás vagy embertelen bánásmód közvetlen veszélye komolyan felmerül. Az ideiglenes döntés egyébként nem előzmények nélküli: a közelmúltban több nemzeti (például osztrák és belga) bíróság is úgy látta, hogy Magyarország nem biztosít megfelelő körülményeket a hazánkba érkező menedékkérőknek és ezért leállíttatta a kérelmezők visszaküldését hazánkba.
A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt időszakban többször is súlyos kritikával illette a hazai menekültügyi gyakorlatot, különösen a menedékkérők rutinszerű, értelmetlen, ugyanakkor költséges és számos esetben embertelen fogvatartását. A Helsinki Bizottság sérelmezte továbbá a menedékkérők Szerbiába történő visszaküldésének gyakorlatát is, ott ugyanis nem működik valódi védelmet nyújtani képes menekültügyi rendszer. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) hasonlóan kritikus véleményének adott hangot.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke megerősítette, hogy „Rendkívül súlyos kritika a menedékkérő Ausztriából való visszaküldésének strasbourgi felfüggesztése a magyar menekültügy számára. Haladéktalanul felül kell vizsgálni az idegenrendészeti fogvatartás szabályozását és gyakorlatát, és azt, hogy a menedékkérőket Szerbiába visszaküldik, holott az nem biztonságos számukra. Ha a helyzeten nem javít a kormány, további kritikákra és elmarasztalásokra kell számítani.”
A világon jelenleg mintegy tíz és félmillió menekült (azaz kínzás, háború vagy súlyos jogsérelmek elől külföldön védelmet kereső ember) él. Magyarország éves szinten mindössze 200-250 menekülő számára biztosít védelmet, ám az ő kilátásaik is rosszak az újrakezdésre, arra például a számtalan bürokratikus akadály miatt alig van esélyük, hogy házastársukat vagy gyermekeiket is Magyarországra menekíthessék.
Háttérinformáció: a Helsinki Bizottság kritikus elemzése az ún. Dublini rendelet magyarországi alkalmazásáról és a szerb menekültügyi helyzetről.
