A Köztársasági Elnök Hivatala nem titkolhatja, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök milyen ügyekben adott kegyelmet hivatalba lépése óta. Az [origo] kezdeményezésére indult perben az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hirdetett ítéletet.
Az [origo] tavaly júliusban és augusztusban is kérte a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy mutassa meg, Schmitt Pál államfő a beiktatása óta kiknek és milyen ügyekben adott kegyelmet. A kegyelmi döntések alapjául szolgáló bírósági ítéletek, vádiratok és a büntetőügyben eljáró bíróságok megnevezése is az adatigénylés tárgya volt. Az államfő hivatala kétszer is elutasította a kegyelmi határozatok és azok alapjául szolgáló bírósági ítéletek kiadására irányuló adatigénylést, mielőtt per indult a TASZ segítségével. A KEH az eredeti álláspontjával szemben a második tárgyaláson kijelentette, hogy a kegyelmi döntéseket alátámasztó iratok nincsenek is a birtokukban, ezért a TASZ jogásza ennek megfelelően módosította keresetét.
A KEH szerint a köztársasági elnök dönthet méltányossági, humanitárius és saját értékrendjéből fakadó erkölcsi szempontok alapján is, e jogköre korlátlan, ezt az Alkotmánybíróság idevágó határozata is kimondta. “A köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása során hozott határozatai közzétételre nem kerülnek, és az aktanyilvánosság elve az egyéb alapul szolgáló iratokra sem vonatkozik” – olvasható a KEH válaszában. A hivatal arra hivatkozott, hogy “a kegyelmi határozatok egyes adatainak közzétételével számottevő mértékben sérülne a köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása során fennálló függetlensége“. A TASZ azzal érvelt, hogy a kegyelmezés csak kivételes esetben gyakorolható jogkör, hiszen bírósági döntést ír felül, ezért kiemelkedő közérdek fűződik ahhoz, hogy a köztársasági elnök döntése megismerhető legyen. Az államfő döntése ugyanis büntetőeljárás lefolytatását, illetve bírósági ítélet végrehajtását akadályozza meg.
A hétfői tárgyaláson hozott ítélet indoklása szerint az igényelt adatokat a Köztársasági Elnöki Hivatal kezeli, statisztikát is készít belőlük évről évre. Mivel ezek a statisztikák nyilvánosak, közérdekű adatnak számítanak, ezért a bíró szerint nincs olyan ok, amely kizárná, hogy a személyes adatoktól megfosztott kegyelmi határozatokra is közérdekű adatokként tekintsünk.
„Bízunk benne, hogy az egyértelmű jogi helyzetre való tekintettel a Hivatal nem húzza el az eljárást egy fellebbezéssel, és a bírósági döntést tiszteletben tartva – a kegyelemben részesültek nevét kitakarva – eleget tesz az adatszolgáltatásnak” – mondta Baltay Levente, a TASZ ügyvédje.
