A mai nappal megszűnt az Alkotmánybíróság (Ab) összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ezzel együtt alapvetően átalakult az Ab szerepköre: a jövőben bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal kontrollja lesz.
Az új alaptörvény és a rendelkezéseit részletező alkotmánybírósági törvény mai hatályba lépésével megváltozott az Ab jogköre. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérheti ezután. Ez nehézség az ellenzéknek, a jelenlegi parlamenti erőviszonyok miatt ugyanis csak közösen indítványozhatják majd az Ab eljárását.
Emellett véget ért az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és egyúttal megszűnt az utólagos normakontrollra irányuló, folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az erre az új szabályok szerint is jogosultak kezdeményezték.
Az így megszűnő eljárások indítványozói bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható. Alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető be, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított.
Az említett és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatt indult eljárások kivételével a már megkezdett ügyeket folytathatja az Ab, ha azok új alkotmánnyal kapcsolatban is megvizsgálhatók.
A legnagyobb változás a testület eddigi jogköréhez képest, hogy alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabályok mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is megítélheti, és azokat is megsemmisítheti. Alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.
Szintén az Ab hatáskörébe tartozik mától, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát – s ha szükséges, megsemmisítse azt -, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
Előzetes, vagyis a kihirdetés előtti normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem – a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök zárószavazás előtti indítványára – az Országgyűlés is kérhet. Az Ab az indítványról legkésőbb 30 napon belül határoz. Ebben az esetben a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha viszont alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.
Az Ab – hatáskörének 2010. őszi korlátozása miatt – a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint az állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így marad, amíg az államadósság meghaladja a GDP felét.
