Meghatározza a “kommunista bűncselekmény” fogalmát az a módosító javaslat, amelyet az emberi jogi bizottság nyújtott be a fideszes Gulyás Gergelynek az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló előterjesztéséhez, a törvényjavaslat címét is megváltoztatni indítványozva.
A bizottsági módosító indítvány kommunista bűncselekménynek nevezi azokat a bűncselekményeket, amelyekről a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseit rögzítő javaslat úgy szól: “Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek”.
A bizottsági módosító javaslat az eredeti előterjesztés címét is átírná egy új tagmondattal megtoldva azt “Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről” szólóra. A preambulum is kiegészülne és rögzítené, hogy az Országgyűlés a kommunista diktatúrában elkövetett és üldözetlenül maradt egyes bűncselekmények büntethetősége érdekében is alkotja a törvényt amellett, hogy elévülhetetlennek tekinti a nemzetközi jogban legsúlyosabban minősülő bűncselekményeket.
Az emberi jogi bizottság szándékai szerint január elsején életbe lépő törvény alkalmazásában kommunista bűncselekmény a kommunista diktatúrában elkövetett olyan bűncselekmény, amely az elkövetésekor hatályos büntető törvény szerint a javaslat első mellékletében meghatározott bűncselekmény volt (azaz például szándékos emberölés, kényszervallatás, jogellenes fogvatartás), amelyet a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével követtek el, és amely miatt a kommunista diktatúrában az elkövetővel szemben politikai okból nem indult büntetőeljárás.
A módosító javaslat kommunista diktatúrának az 1949. augusztus 20-a és 1990. május 1-je közötti időszakot tekinti.
A pártállam nevében elkövetett bűncselekmény meghatározásakor az indítvány konkrét szervezeteket nevez meg: a szöveg szerint ilyen az a bűncselekmény, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának hatásköri listáján felsorolt pártállami tisztségviselők valamelyike a hivatali ideje alatt a tisztsége gyakorlásával összefüggésben követett el.
Definíciót kapna a pártállam érdekében, illetve a pártállam egyetértésével elkövetett bűncselekmény is.
A bizottság a büntetőeljárás kommunista diktatúrában politikai okból történő elmaradásával kapcsolatban önálló kritériumokat nem állapítana meg, de kimondaná, hogy ha az adott cselekmény az elkövetésekor hatályos büntető törvény szerint bűncselekmény volt, és azt a pártállam nevében, érdekében, vagy egyetértésével követték el, akkor a bűncselekmény üldözésének elmaradása politikai okokra vezethető vissza.
Főszabályként a kommunista bűncselekményekkel kapcsolatban az elkövetéskor hatályos büntető törvényt kellene alkalmazni, ha azonban az elbíráláskor hatályos büntető törvény a terheltre nézve enyhébb elbírálást tesz lehetővé, az az irányadó. A módosító javaslat olyan bűncselekményeket sorol fel, amelyek ma is büntetendőek, ugyanakkor a büntetési tételek több esetben változtak, illetve a különböző korszakok tényállási elemeinek kisebb-nagyobb módosulásaira tekintettel az sem kizárt, hogy valamely cselekmény, amely az elkövetésekor bűncselekmény volt, ma már nem számít annak – olvasható az indoklásban, amely kitér arra is: az indítvány ezekre az esetekre lehetővé teszi az elkövetőre nézve kedvezőbb büntető törvény alkalmazását. A kommunista bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott büntetés korlátlanul enyhíthető lenne, különös tekintettel a vádlott egészségi állapotára, vagy korára.
A törvényjavaslat zárószavazása pénteken lesz a parlamentben a napirendi javaslat szerint.
