Állami fenntartásba, illetve tulajdonba kerülnek január 1-jével egyebek mellett a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők. Az intézmények átadását az új önkormányzati törvény írja elő, amely rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki.
Az Országgyűlés december 19-én fogadta el a kétharmados támogatást igénylő új önkormányzati törvényt (Ötv), amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást.
A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a megyei közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.
A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.
Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.
A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás.
A változások közé tartozik, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére.
A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a jelenlegi “szintről”, így például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.
A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.
Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után. A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, amely a házastársra, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsős – nem képviselő – tagjaira is vonatkoznak majd.
A törvény “megerősíti” a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például a polgármester – meghatározott esetekre – vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet.
Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal indítványára is.
A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki a saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli.
Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.
