Karácsony előtti utolsó ülésnapján, december 23-án az Országgyűlés elfogadta többek között az új választási törvényt, a stabilitási, az államháztartási, a felsőoktatási törvényt, döntött a családok védelméről, valamit a kitüntetésekről szóló javaslatokról és sarkalatos törvényben rögzítette az állami és a helyi önkormányzatok vagyonáról rendelkező szabályokat. A Ház legközelebb december 28-án ül össze.
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a családok védelméről szóló törvényt, amely szerint Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek a jövőben. A sarkalatos jogszabály minősített többséget igénylő passzusait a képviselők 299 igen szavazattal egyhangúlag, az egyszerű többséget igénylő pontjait 298 igen és 1 nem szavazattal hagyták jóvá.
A törvény rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. A családról kimondja a jogszabály, hogy az a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság. Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is. A kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik.
Elfogadták az állami kitüntetésekről szóló törvényt
Az Országgyűlés pénteken elfogadta az állami kitüntetésekről szóló törvényt, amely rögzíti a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt kitüntetések alapítását és újraalapítását. A sarkalatos indítvány minősített többséget igénylő pontjait 260 igen és 39 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusait 259 igen és 39 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.
A törvénnyel alapítandó, illetve újraalapítandó kitüntetések sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, “ami egyrészt azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes kitüntetéseket adományozni lehet, másrészt a kitüntetések adományozásának évi keretszámában. A jogszabály szerint a köztársasági elnök a két angyallal mint pajzstartóval ellátott, a miniszterelnök a cserfaággal és olaj ággal övezett címer használatára is jogosult lesz. A törvény – amely a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti, 2012.január 1-én lép hatályba.
Új választási rendszer: kisebb parlament, egyfordulós választás, határon túli szavazatok
A következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés. A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák megszűnnek.Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától.
Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.
Bármely ügyben bíróságot jelölhet ki az OBH elnöke
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség – határozott a parlament pénteken kormánypárti szavazatokkal az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslathoz fűzött bizottsági módosító indítvány elfogadásával. A büntetőeljárási törvény nyári módosítása már adott hasonló lehetőséget a legfőbb ügyész kezébe, de csak az úgynevezett kiemelt ügyekben. Most e jogát terjesztették ki minden ügyre, megteremtve annak alkotmányos alapját.
Mindez azért lényeges, mert az Alkotmánybíróság időközben alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződést sértőnek találta a büntetőeljárási törvény említett szakaszát.
Elfogadták a stabilitási törvényt
Elfogadta a parlament a stabilitási törvényt, amely részletesen szabályozza a Költségvetési Tanács (KT) szervezeti és működési szabályait is. Eszerint a KT-nek annak alapján kell vizsgálnia a büdzsét, hogy az megfelel-e az alaptörvényben rögzített államadósság-szabálynak.
Az előterjesztő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal újraírta a tanácsnak az államadósság mértékének vizsgálatára vonatkozó eljárását. Ennek értelmében a kormány a költségvetés tervezetét – beleértve a fejezetek főösszegét, valamint a hiány vagy a többlet mértékét érintő módosításokat – részletes számításokkal alátámasztva, és a jogszabályváltozások költségvetési hatását bemutatva véleménynyilvánítás céljából megküldi a tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a kabinetnek.
Új törvény az állami és önkormányzati vagyonról
Az Országgyűlés sarkalatos törvényben rögzítette az állami és a helyi önkormányzatok vagyonáról rendelkező szabályokat. A képviselők 259 igen szavazattal, 36 nem ellenében döntöttek a kormány előterjesztésének minősített többséget igénylő passzusairól, míg további részeit 257 igen és 37 nem szavazattal fogadták el.
A nemzeti vagyonról szóló törvény az alaptörvény kötelezettségének megfelelően meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit. A törvény hosszan sorolja mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek a lelőhelyükön és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.
December 30-án szavazhatnak az új egyházügyi törvényről
Az Országgyűlés a plenáris ülésén döntött a házszabálytól eltérésről annak érdekében, hogy még idén, december 30-án, a módosító indítványokról való szavazás után a zárószavazást is megtarthassa a parlament az új egyházügyi törvényről.
Lehetőséget teremtettek az MNB és a PSZÁF összevonására
Az Országgyűlés kormánypárti többsége támogatta azt az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett módosító javaslatot, amely alkotmányos alapot teremt arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre. Az összevonásról sarkalatos törvény – az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény – rendelkezhetne. Az előbbi, zárószavazásra váró indítvány azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy kommentálta, hogy “nem ördögtől való”, de csak egy lehetőséget nyit meg, az összevonásról szóló kezdeményezés viszont nincs a parlament előtt.
A javaslat szerint az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna.
Emelkednek a szabálysértési pénzbírságok
A parlament elfogadta a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot, amely értelmében 5 ezer, illetve 300 ezer forintra emelkedik a szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb, valamint legmagasabb összege. A parlament 237 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését.
Az új jogszabály szerint az elkövetők felelősségre vonása lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül megtörténik majd, valamint lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra is, ha egyértelmű a tettenérés. A jegyző helyett a kormányhivatal lesz az általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság és átalakul a szabálysértés miatt kiszabható büntetések végrehajtásának rendszere is: az, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, szabálysértési elzárással sújtható, ugyanakkor a pénzbírság közérdekű munkával is megváltható lesz.
Elfogadták az új csődtörvényt
Elfogadta az Országgyűlés a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását is. A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák. A Ház 234 igen szavazattal, 34 tartózkodás mellett döntött a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.
A törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az egyre gyakrabban tapasztalt, és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartásokat visszaszorítsák.
A megyei önkormányzatokhoz kerültek a területfejlesztési feladatok
A parlament döntése értelmében jövőre megszűnnek a korábban kötelezően létrehozott regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok, a területfejlesztési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerülnek, a regionális fejlesztési ügynökségek pedig állami kézbe kerülnek. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvényeket 247 igen szavazattal, 33 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A kormány a módosítást korábban azzal indokolta, hogy racionalizálni kell a jelenleg széttagoltan működő területi területfejlesztés szervezetet, amely a szakminisztérium szerint indokolatlan párhuzamosságokkal és alacsony hatékonysággal működik. Ezért 2012. január elsejei hatállyal megszüntetik a korábban kötelezően létrehozott regionális fejlesztési tanácsokat, a kistérségi fejlesztési tanácsokat és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot is.
Újraszabályozták a befektetési alapok működését
Az Országgyűlés döntésével a magyar jogrendbe foglalta az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó európai uniós szabályokat. Az erről szóló törvény egyúttal újraszabályozza a befektetési alapkezelőket és a kollektív befektetési formákat, valamint bővíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendeletalkotási jogkörét. A képviselők 250 igen szavazattal, 34 jobbikos tartózkodás mellett döntöttek a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson. Az ÁÉKBV olyan nyílt végű befektetési alap, amelynek a befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg. A javaslat két alfaját különbözteti meg. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV.
Megőrizte az önkormányzati alrendszert az új államháztartási törvény
Az Országgyűlés pénteki döntése értelmében az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás alapjai a költségvetés központi alrendszerébe olvadnak, viszont az új államháztartási törvény elfogadása alapján másik alrendszerként megmarad az önkormányzati. A képviselők 240 igen szavazattal, 31 jobbikos nem ellenében fogadták el a kormány előterjesztését. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.
Az 1992-ben hozott államháztartási törvény mára áttekinthetetlenné vált, továbbá az Alaptörvény is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek új struktúrában felépülő törvényt igényelnek – áll az elfogadott törvény indoklásában. A korábbi szabályozott területek egy része is kikerül az államháztartási alapszabályból, például nem esik szó benne a ppp-beruházások elszámolásáról, és arról sem, hogy fedezet nélkül nem lehet közbeszerzést kiírni. Viszont generális szabály lesz az, hogy előirányzati fedezet nélkül semmilyen engedéllyel nem lehet kötelezettséget vállalni.
Elfogadták az új felsőoktatási törvényt
Az Országgyűlés elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók. A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is. A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van.
Felfüggesztették Horváth Zsolt (Fidesz) és Juhász Ferenc (MSZP) mentelmi jogát
Az Országgyűlés pénteken felfüggesztette Horváth Zsolt veszprémi fideszes országgyűlési képviselő és a szocialista Juhász Ferenc, volt honvédelmi miniszter mentelmi jogát. Horváth Zsolt mentelmi jogát zugirászat gyanúja miatt, közvádas ügyben kérte ki az legfőbb ügyész. A kormánypárti politikus korábban úgy foglalt állást, hogy az ebben foglaltak ténybeli tévedésen alapulnak, ilyen bűncselekményt nem követett el. Ugyanakkor – mint fogalmazott – szeretné, ha mindezt bíróságon bizonyíthatná be, ezért kérte mentelmi jogának felfüggesztését.
Juhász Ferenc szintén kérte mentelmi jogának felfüggesztését, mint mondta, azért, hogy korrekt bírósági tárgyalás során tisztázhassa magát. A szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kezdeményezte, aki ezt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanújával indokolta. Juhász Ferencet Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos jelentette fel azért, mert szerinte a képviselő még honvédelmi miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati lakásokat adjanak át minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak.
Az ülést vezető Lezsák Sándor ezt követően bezárta az ülésnapot, majd december 28-ra összehívta az Országgyűlés következő, egynapos ülését.
