Az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton változtatott a kormány által benyújtott jegybanktörvény-javaslaton a Parlament pénteken. A kormánytöbbség által elfogadott módosításokat jobbára a fideszes Rogán Antal és az általa vezetett gazdasági bizottság terjesztette a Ház elé.
Az egyik elfogadott módosítás szerint államfői kinevezés helyett – a jelenlegi szabályozásnak megfelelően – továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.
A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe, illetve nem befolyásolja az európai központi banki alapokmányból fakadó titoktartási kötelezettségét.
Ugyancsak bekerült az előterjesztésbe, hogy az MNB feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti megelőzésüket, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hogy feladata a jelentős pénzügyi intézmények likviditási helyzetétnek megítélése. Ezt a módosítást Rogán Antal azzal indokolta, hogy a kormány eredetileg olyan szövegtervezetet küldött az Európai Központi Banknak, amelyben szerepelt a makroprudenciális, vagyis rendszerszintű felügyeletre vonatkozó szabályozás, és az EKB a neki eredetileg megküldött változatot véleményezte és támogatta.
Változás az is, hogy a szakminiszter nem előzetesen tájékoztatja a jegybankot a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, hanem azután haladéktalanul, hogy a kormány a javaslatot elfogadta.
Ugyancsak az EKB véleményének figyelembe vételével törölték a törvényjavaslat szövegéből, hogy az MNB alkalmazottainak havi bére nem lehet több annál, mint amennyit a jegybank alelnökei kapnak.
Döntöttek arról is, hogy a jegybank az alapító okiratát legkésőbb 2012. március 31-ig köteles összhangba hozni a törvény rendelkezéseivel.
A jegybanktörvény elfogadásáról várhatóan a két ünnep között dönt a Ház, így azon zárószavazás előtti módosító indítványokkal még változtathatnak a képviselők.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte javaslat az elmúlt napokban azután került az érdeklődés homlokterébe, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levélben fogalmazta meg aggályait Orbán Viktor miniszterelnöknek és az előterjesztés visszavonását javasolta. Több aggályt fogalmazott meg az indítvány miatt az Európai Központi Bank is, kiemelve, hogy a jegybanktörvény másfél éven belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével.
Pénteken egyébként az MSZP-frakció azt kezdeményezte, hogy más előterjesztések mellett a jegybanktörvényhez érkezett módosító javaslatokról történő szavazást is vegyék le a Ház napirendjéről, ezt azonban a kormányoldal nem támogatta. Mesterházy Attila frakcióvezető úgy indokolt: ha a nemzetközi bírálatokhoz vezető javaslatokat nem veszik le a napirendről, azzal a kormány és a miniszterelnök csődbe vezeti Magyarországot.
A határozathozatal elején a szocialista képviselők sípszóval és piros lapok felmutatásával tiltakoztak, majd kivonultak az ülésteremből.
