A Csjt. 72/B. § (1) bekezdése szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően – közös szülői felügyelet hiányában is – együttesen gyakorolják jogaikat.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 70. § -a szerint a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A Csjt. 71. § (2) bekezdés alapján a szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában.
A Csjt. 72/B. § (1) bekezdése szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően – közös szülői felügyelet hiányában is – együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. A (2) bekezdés alapján a gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) – összhangban a Csjt. hivatkozott rendelkezéseivel – a szülő fogalmán a kiskorú gyermek felett jogszerűen szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőt, szülőket érti. Amíg az életközösség fennáll, addig ez mindkét szülőt jelenti, az életközösség megszűnése után pedig a szülői felügyeletet jogerősen gyakorló szülőt, közös joggyakorlás esetén szülőket. Ezzel összhangban a Kt. 14. § (2) bekezdésének c) pontja a szülő külön nevesített kötelességeként határozza meg a gyermek fejlődésének, tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérését, a gyermek kötelességteljesítéséről való gondoskodást, és az ehhez való elvárható segítségnyújtás megadását. Mindez – a Csjt. idézett előírásainak figyelembe vételével – a szülői felügyeletet gyakorló szülő kötelezettsége. A Kt. 14. § (1) bekezdése a szülői jogokat tartalmazza, ennek részeként a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről történő rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatáshoz való jogot. Miután a szülői jogok csak a kötelességekkel együtt értelmezhetők és értelmezendők, a Kt. 14. § (1) bekezdésében felsorolt szülői jogosultságok a szülői felügyeletet gyakorló szülőt, szülőket illetik meg.
Mindebből következik, hogy a különélő, a szülői felügyeleti jog szünetelése alatt álló szülőt csak a Csjt. 72/B. § (2) bekezdésében meghatározott, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések tekintetében illeti meg a gyermek tanulmányi előmenetelével kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog. Ennek részeként az adott iskola kiválasztásához, az esetleges iskolaváltáshoz kapcsolódóan jogosult a nevelési-oktatási intézménytől tájékoztatás kérésére, például a tankötelezettség teljesítésével, az iskolaváltás okaival, indokoltságával, ennek részeként az ott folytatott tanulmányokkal összefüggésben. A fenti kérdésekben a különélő, szülői felügyeleti jog szünetelése alatt álló szülő tekintetében a döntéshozatalhoz szükséges tájékoztatás azonban nem jelenti a Kt. 2. számú mellékletében szereplő adatok teljes körét, valamint a tanulmányi előmenetellel kapcsolatos adatok rendszeres, folyamatos közlésének iskolai kötelezettségét. A Kt. 70. § (1) bekezdése alapján a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Tekintettel arra, hogy a félévi és az év végi osztályzat a nevelőtestület összegző értékelése a tanuló félévi és egész évi előmenetelére vonatkozóan, az iskola megválasztásáról szóló megalapozott szülői döntéshez a félévi és az év végi osztályzat megismerése az a lényeges információ, amelyet az iskola a különélő szülőnek is – a döntés megalapozása érdekében – köteles megadni.
Kiemeljük, hogy a hatályos Csjt. jelenleg is biztosítja annak lehetőségét, hogy a szülők különélésük esetén is külön – külön hozzájussanak a Kt. által a szülőknek biztosított adatokhoz, teljes körű tájékoztatáshoz. Abban az esetben, ha a szülők a kiskorú közös felügyeletében állapodnak meg és egyezségüket a bíróság jóváhagyja, nemcsak a Csjt. 72/B. § (2) bekezdése szerinti lényeges kérdésekben jogosult a különélő szülő a tájékoztatásra, hanem valamennyi, a kiskorú gyermeket érintő kérdésben.
Amint arra a Legfelsőbb Bíróság gyermekelhelyezésről szóló 17. számú Irányelve a Csjt. alapján rámutat, a közös szülői felügyeletet a bíróság csak a szülők közös kérelmére rendelheti el, illetve hagyhatja jóvá a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségüket. A szülőknek a közös szülői felügyelet iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen módon kívánnak együttműködni a közös szülői felügyelet során, különös tekintettel a gondozási, nevelési tevékenység ellátására. A közös szülői felügyelet csak addig tartható fenn, amíg rendeltetésének betöltésére képes. Megszüntetése esetén a szülői felügyeletet a továbbiakban az a szülő gyakorolja, akinél a gyermeket – a közös felügyelet elrendelésével egyidejűleg – elhelyezték.
Az Irányelv rögzíti, hogy a szülők általában maguk tudják rendezni a gyermek elhelyezésének és további nevelésének kérdését. A szülőknek azonban olyan megoldást kell választaniuk, amely a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését legjobban biztosítja.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
(Nemzeti Erőforrás Minisztérium)
