Nem ismert el újabb vallási közösséget az új egyházügyi törvényjavaslat, amely ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain.
A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által jegyzett javaslat szerda késő este került fel az Országgyűlés honlapjára. Az indítvány ugyanazt a 14 egyházat ismeri el, mint az Alkotmánybíróság által hétfőn közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített jogszabály.
Az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek közé az új javaslat is a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a HIT Gyülekezetét sorolja.
Ezek kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alapján nyilvántartásba vett szervezet 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget írna elő a törvény, amely alapján 2012. február 29-éig kezdeményezniük kellene az egyesületként történő nyilvántartásba vételüket. Ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.
Azoknak az egyházaknak, amelyek január 1-jétől egyesületnek minősülnek, az állam 2012. augusztus 31-ig költségvetési támogatást biztosít az általuk fenntartott közoktatási intézmények működtetéséhez. A szociális intézmények esetében ugyanez az időpont 2012. december 31.
Az új előterjesztés megváltoztatja annak szabályait, hogy miként válhat egy egyesület egyházzá. Az új szabályok szerint a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését legalább ezer ember aláírásával – a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával – az egyesület képviseletére jogosult kezdeményezheti. A megsemmisített törvényben az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani.
Az új szabályok szerint egy egyesület akkor lenne elismerhető egyházként, ha alapcélként vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van, nemzetközileg legalább száz éve működik – a korábbi javaslatban az szerepelt, hogy legalább húsz éve, szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon -, alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta, ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte. Emellett az egyház képviselőinek nyilatkozniuk kell arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, nem ütközik jogszabályba, valamint nem sérti más jogait és szabadságát, az egyesülettel szemben pedig nem merülhet fel nemzetbiztonsági kockázat.
A tervezett eljárási rend szerint a népi kezdeményezés alapján az egyesület egyházként történő elismerésére vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága terjeszti a Ház elé. A testület a meghatározott feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását kéri. Ha a parlament valamely egyesület egyházként elismerését nem támogatja, az erről szóló döntést országgyűlési határozat formájában kell közzétenni. Az ettől számított egy éven belül az egyesület egyházként való elismerésére irányuló ismételt népi kezdeményezés nem indítható.
Az egyházak megszűnéséről az indítvány kimondja, hogy az egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha az egyház legfőbb szerve az egyház feloszlásáról határoz, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik, vagy ha tevékenysége – az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján – az alaptörvénybe ütközik. Az egyház jogutódlással – az egyház képviselőjének kérelmére – szűnik meg más egyházzal való egyesülése és különválás esetén. A kormány ezen megszűnési okok valamelyikének fennállása esetén kezdeményezi az Országgyűlésnél az érintett egyház törlését a törvény mellékletéből, egyesülés vagy különválás esetén pedig a melléklet módosítását.
