Az ombudsman szerint a vezetékjog létesítésének ellentmondásos szabályozása, illetve a gázvezetékek utólagos bejegyzésének hatósági gyakorlata következtében sérült a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog.
2004 előtt épültek a gázvezetékek, de csak utólag jegyezték be a biztonsági övezettel érintett telkekre a vezetékjogot – sérelmezték többen Szabó Máté ombudsmannak. A panaszosok különösen azt kifogásolták, hogy a bejegyzéssel érintett ingatlanokon semmiféle létesítmény nem található, és vitatták a biztonsági övezet megállapítását, annak mértékét is. Kifogásolták, hogy mert a bejegyzés következtében korlátozások és tilalmak sújtják az ingatlanukat, csökkent annak értéke. Az eljárásról nem tudtak, a bejegyzésekről is csupán a földhivatal határozatából értesültek, ezért ügyféli jogaikat nem gyakorolhatták – sorolták az ingatlantulajdonosok.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálati jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvényi és rendeleti szabályozás, valamint az alkalmazott joggyakorlat alapján nem egyértelmű, hogy ténylegesen magában foglalja-e a vezetékjog a biztonsági övezetet, vagy sem. Ugyanakkor kérdés, hogy a szabályozás mennyiben felel meg a közmű üzemeltetését biztosító szolgalom-alapítás törvényi feltételeinek, avagy mindössze tényként kell azt rögzíteni, hogy az ingatlant érinti a gázvezeték biztonsági övezete.
A vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb, nem köztulajdonban lévő ingatlant. A vezetéket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékét a lehető legkisebb mértékben változtassa meg. Az ombudsman jelentésében emlékeztet az Alkotmánybíróság egyik megállapítására is, amely szerint a közművek elhelyezésére főszabály szerint a közterület szolgál, így a szolgalomalapítás indokolatlan, hiszen a közterület ezt a funkciót eleve magában hordozza.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – mint egy korábbi hasonló, akkor az elektromos vezetékek utólagos bejegyzéséről készült jelentésében is – megállapítja, hogy a jogalkalmazók számára nehezen értelmezhető, nem kellően egyértelmű szabályozás miatt sérül a jogbiztonság követelménye, a tisztességes eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való jog. A vezetékjog utólagos bejegyzésében elkövetett közigazgatási hibák, rossz automatizmusok, mulasztások, esetenként törvénysértő hatósági eljárások és döntések azért is különösen aggályosak, mert kérdésessé teszik az ingatlantulajdonos érdekeinek képviseletét, tulajdonhoz való jogának érvényesíthetőségét.
Az országgyűlési biztos felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezze a nehezen értelmezhető jogi szabályozás egyértelművé tételét.
