Közeledik a Karácsony, a fogyasztók rendszerint ilyenkor kiköltekeznek, sokszor akár hitelbe is verve magukat. A szerződéskötések alkalmával a leggyakoribb az áruhitel igénylése, amelynek során az áruházban kitelepült hitelközvetítőnél a vásárláskor kötik meg a hitelszerződést. Ez általában gyors és egyszerű folyamat, azonban számos buktatót rejt a fogyasztók számára, emiatt a vásárlóknak több dologra is ügyelniük kell, ha később nem szeretnének maguknak felesleges bosszúságokat.
A fogyasztóknak nyújtott hiteleket alapvetően két csoportba lehet sorolni: léteznek áruhitelek és személyi hitelek. A kettő közötti különbség az, hogy az áruhitelek felhasználása kötött, hiszen ekkor a folyósított hitel összegét a megvásárolni kívánt áru vételárának fedezésére fordítják. A személyi hitel ugyanakkor szabad felhasználású, a fogyasztó dönti el, hogy annak összegét mire használja fel.
A gyakorlatban az egyes áruházak szinte kivétel nélkül áruhitelek megkötésére adnak csak lehetőséget, amelyek a fogyasztók körében népszerűek is, mivel a vonatkozó formanyomtatványok kitöltése, a szükséges dokumentumok szolgáltatása, a szerződés megkötése, a hitelbírálat megtörténte és az esetleges önerő kifizetése után már vihetik is haza a kiválasztott árucikket. A hitelszerződések megkötésekor azonban fokozott óvatossággal kell eljárni és több dolgot is mérlegelni kell.
Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy ilyenkor jellemzően egyetlen cég ajánlatát ismerhetjük csak meg, és ha rögtön szerződést kötünk, azt anélkül tesszük, hogy felmértük volna egyéb pénzügyi intézmények ajánlatait. Ne ugorjunk tehát rögtön bele egy meggondolatlan hitelszerződésbe, hanem először mérjük fel a rendelkezésünkre álló egyéb kínálatot. Könnyen lehet ugyanis, hogy a terméket kis spórolással ugyan, de készpénzben kifizetve egy másik üzletben sokkal olcsóbban kaphatjuk meg. Ugyanígy az is előfordulhat, hogy egy másik pénzügyi intézmény hitelével lényegesen jobban járunk, mert az kedvezőbb feltételeket kínál számunkra.
Győződjünk meg ezen kívül arról is, hogy az adott hitelszerződésre vonatkozik-e olyan biztosítási szerződés, amely egyes előre nem látható események bekövetkezte esetére védelmet biztosít számunkra. Ilyen váratlan esemény lehet például a munkanélküliség vagy tartós betegállományba kerülés, de előfordulhat akár tartós rokkantság, esetleges haláleset is. Az adott eseményre vonatkozó biztosítási szerződés alapján ugyanis a bankkal szerződésben álló biztosító teljesíti helyettünk a fizetési kötelezettséget, ha a biztosítási feltételek teljesültek.
Emellett további dolgokra is figyelni kell.
Az áruhitel-szerződés megkötése során ugyanis a fogyasztók gyakran csak a gyors hitelbírálat ígéretét vagy a kamat mértékét veszik figyelembe és nem számolnak azzal, hogy a hitelszerződés kapcsán nem csak a kamatot kell megfizetni. Jó példa erre az úgynevezett 0 %-os kamatú hitelek esete. A hitelt felvevő ekkor ugyanis azt hiheti, hogy jó és olcsó konstrukciót választ, a gyakorlatban azonban e hitelek kezelési költsége gyakran igen magas. Így lesz egy korrektnek hitt ajánlatból meglehetősen drága hitel, ha nem tájékozódunk megfelelően.
A fogyasztókat valóban segítő információ a THM, azaz a teljes hiteldíjmutató. A THM az egyéves időszakra kalkulált százalékos érték, amely megmutatja számunkra a hitel teljes díját, azaz mindazokat a költségeket, amelyeket a pénzügyi intézménynek a tőke összegén kívül még fizetnünk kell.
A kamat helyett tehát a THM mértékét hasonlítsuk össze az egyes hiteleknél, hiszen az minél alacsonyabb, annál olcsóbb maga a hitel is, és kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerint ezt valamennyi lakossági kölcsön esetén szükséges feltüntetni.
A THM magában foglalja a fizetendő összes díjat – azaz kamatot, díjat, költséget, jutalékot, adót -, valamint ha a hitelező járulékos szolgáltatások igénybevételét írja elő a hitelszerződés megkötéséhez, akkor az előbb említett szolgáltatások költségeit is, ha azok a hitelező számára ismertek. A hitelszerződés alapján fizetendő díj lehet például a kamat, kezelési költség, az értékbecslési-, hitelbírálati- és a hitelközvetítőnek fizetendő díj.
Mindazonáltal, habár jó kiindulópont annak megítélése szempontjából, hogy érdemes-e az adott áruhitelt felvennünk, több, a fizetendő díj szempontjából fontos tételt nem foglal magában a THM.
Nem tartalmazza ugyanis a késedelmi kamatot és az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik. Nem tartalmazza továbbá az esetleges közjegyzői díjat és a hitel futamidejének meghosszabbítása költségét sem. A hitelezőnek a THM-érték kiszámításakor a nem kedvezményes kamatot és díjat kell figyelembe vennie, annak ellenére, ha esetleg valamely időszakra mégis kedvezményes kamatot vagy díjat számol fel. Mindezek miatt érdemes utánajárni, hogy van-e ilyen kedvezmény és ha igen, akkor azt milyen feltételekkel kaphatjuk meg.
Lényeges tudnivaló még, hogy olyan hitelek esetében, amelyek változó kamatozásúak, a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy az ügylet megkötésekor részletesen átolvassuk a megkötendő szerződést, annak feltételeit. Mindig kérdezzünk rá arra is, hogy a hitelszerződés alapján milyen egyéb fizetési kötelezettség terhel bennünket.
Az áruhitel felvételekor pedig fontoljuk meg saját törlesztő-képességünket is, hiszen ha hitelszerződést kötünk, akár éveken keresztül is fizethetjük azt. Ez alatt pedig sok körülmény megváltozhat, így anyagi helyzetünk elnehezülhet, aminek az az eredménye, hogy a törlesztést nem vagy csak épphogy tudjuk majd fizetni. A piacon található áruhitelek ugyanis – konstrukciótól függően – akár több évre is szólhatnak, így a szerződéskötés hosszú távú fizetési kötelezettséget alapozhat meg számunkra amellett, hogy esetlegesen már a szerződéskötéskor nagy összegű önerőt kell befizetnünk.
Vegyük figyelembe azt is, mekkora az eredeti hitelösszeg, amit mi kapunk, illetve, hogy összesen a futamidő alatt milyen összeget fizetünk vissza a pénzügyi intézménynek. Kérjünk arról is információt, hogy később pontosan milyen költségeket és milyen esedékességgel kell megfizetnünk a hitellel kapcsolatosan.
Kevesen tudják azt, hogy olyan hitelek esetén, amellyel kapcsolatban a fogyasztó hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást köteles fizetni, a jogszabály többletvédelemben részesíti a fogyasztókat.
A fogyasztó ugyanis a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. Ha pedig a hitelt már folyósították, a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen mondhatja fel a szerződést. Ekkor azonban az elállásáról, felmondásáról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni.
Ekkor a fogyasztó elállási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a hitelező által vagy egy harmadik fél és a hitelező előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. Az írt határidőn belüli felmondás, elállás esetén így a fogyasztó köteles egyrészt a felvett hitelösszeget visszafizetni, ha történt számára kifizetés, valamint a terméket visszaszolgáltatni.
Ha a későbbiekben viszont a fogyasztó fizetési nehézségek miatt mondja fel a hitelszerződést, úgy kötelessége a hitelszerződésből eredő összes fizetési kötelezettségének teljesítésére a bankkal szemben, azonban ekkor az áruhitel tárgyát képező árucikket megtarthatja.
A pénzügyi intézmény általi felmondás lehetőségének eseteit a felek között megkötött hitelszerződés, illetve az üzletszabályzat rendelkezései határozzák meg. A gyakorlatban a pénzügyi intézmények arra az esetre kötik ki a hitelszerződés azonnali hatályú felmondásának lehetőségét, ha a fogyasztó szerződésszegést követ el vagy a bankkal valótlan tényeket, információt, adatot közölt, illetve fontos tényeket titkolt el.
További felmondási okként határozzák meg általában azt, ha a fogyasztó jogi, pénzügyi, illetve egyéb vagyoni helyzetét érintően olyan változás áll be, amely a pénzügyi intézmény megítélése szerint a fogyasztó bankkal szembeni szerződéses kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. Újabb felmondási oknak minősül gyakorta az az eset is, ha a fogyasztó a bankkal kötött szerződésből eredő fizetési kötelezettségének az esedékességet követően felszólításra sem tesz eleget.
A pénzügyi intézmény általi felmondás esetén a felek valamennyi, a felmondással érintett szerződésből származó követelése azonnal esedékessé válik. Ez esetben tehát a fogyasztó ismét köteles összes fizetési kötelezettsége teljesítésére azzal együtt, hogy megtarthatja az áruhitelből vásárolt terméket.
Jó tudni, hogy ha a karácsonyfa alá kerülő ajándékot üzleten kívül vagy távollévők között kötött szerződés keretében vásárolták – így például interneten vagy termékbemutatón – úgy a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve 8 munkanapon belül elállhatnak a szerződéstől indokolás nélkül. Ezekben az esetekben, ha a vételárat fogyasztói hitel fedezte, az elállás ezt a kapcsolt hitelszerződést is felbontja.
Ide tartozik például az az eset, ha valaki a rokonainak vagy ismerősének szánt ajándékot nem az áruházban, hanem egy termékbemutató alkalmával veszi meg és az eredeti adásvételi szerződés mellett külön a vételár fedezésére egyidejűleg köt hitelszerződést.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége azt javasolja a fogyasztóknak, hogy részletesen tájékozódjanak a hitelszerződés megkötése előtt annak érdekében, hogy az ajándékozás nyújtotta öröm ne vegyüljön későbbi bosszúságokkal. Kellő körültekintéssel és megfelelő tájékozódással ugyanis mindezek elkerülhetőek.
