Nagy a baj, nem jó a helyzet – így értékelték a parlamenti pártok képviselői a demográfiai helyzetet a családvédelmi törvényről csütörtökön a fővárosban rendezett vitán.
Tarnai Richárd (KDNP) azt mondta, nagy a baj, és éppen ezért született a családok védelméről szóló kerettörvény, amely fix pontokat szeretne rögzíteni. Teljesen természetesnek kell lennie, hogy a megszületendő életekért, gyermekekért kampányolnak – fogalmazott a kormánypárti politikus a Családháló.hu internetes portál által szervezett fórumon.
A törvény rögzíti a szülői és gyermeki jogokat, kötelességeket – mondta a kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, hozzátéve: az egyéni felelősség alapvető.
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) szintén arról beszélt, hogy “nem jó” a demográfiai helyzet, és jóval nagyobb a társadalomban az idősek száma, mint ahány gyermek megszületik. A fő problémát abban látta, hogy a családalapítás, a gyermekvállalás környezete az elmúlt években nem volt támogató, illetve hogy egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás életkora. A zárószavazás előtt álló jogszabály többek között a munkajogi és családtámogatási szabályok keretét határozza meg – jelezte.
Korózs Lajos (MSZP) elmondta, hogy a “szaporodási arányszám 1,32”, de 2,1-nek kellene lenni ahhoz, hogy a társadalom reprodukálja önmagát. Hozzátette: 2010-ben száztíz 65 éven felülire, száz 14 éves jutott, 2020-ra azonban a 70 éven felüliek is többen lesznek, mint az említett korosztály. Számításai szerint 2050-re 8,7 millió lesz a népességszám. Megjegyezte: soha nem született még olyan kevés gyermek, mint az idén. Az ellenzéki politikus attól nem tartott, hogy összeomlik a nyugdíjrendszer, szerinte az a kérdés, hogy kinek és milyen színvonalon nyújtanak majd nyugdíjat.
Ertsey Katalin (LMP) egyetértett azzal, hogy a demográfiai krízist meg kell állítani, szerinte azonban az például nagyon rossz üzenet, ha egy meddő párt nem tekintenek családnak. Megoldásként a rugalmas munkahelyeket és a gyermekelhelyezést biztosítását látta. Az LMP-s politikus a családi napközi mellett érvelt, s úgy fogalmazott: ha a gyermekeket az édesanyák el tudják helyezni, a munkát valahogy megoldják. Nem a kedv hiányzik a gyermekvállaláshoz, hanem a lehetőség – összegezte.
Vágó Sebestyén (Jobbik) úgy fogalmazott: minden elismerése a törvény benyújtóié, nagyon jó a családvédelmi törvény. Ellentmondásokat látott viszont többek között a munka törvénykönyvével, és azt mondta, hogy a jelenlegi demográfiai helyzetben nem megengedhető, hogy bármilyen, a szülő nőket érintő kedvezményt csorbítsanak. Az elmúlt húsz évben hibás szociálpolitikai rendszert követett az ország, és ennek következtében “a minőségi gyermekvállalást felváltotta a mennyiségi gyermekvállalás“. A nyugdíjrendszert pedig – folytatta – nem toldozgatni-foldozgatni, hanem megreformálni kellene.
Arra a felvetésre, hogy a képviselők egyetértenek-e a jogszabály azon passzusával, amely védi a házasság és a család intézményét, Tarnai Richárd úgy válaszolt: igen, mert ez a természetes. Vannak állandó, örök értékek, ezeket rögzíteni kell, ettől még senki nem akadályoz meg semmit – mutatott rá. Kiemelte, hogy a család fogalmába a meddő párokat is beletartozónak tartják, de nem tartozik bele “egy férfi és még egy férfi, nem tartozik bele egy nő és egy nő”, de nem is szeretnék, ha félévente a trendi divat szerint változna a család fogalma.
Czunyiné Bertalan Judit azt mondta, hogy egészséges társadalomban egészséges gyermekeket anya és apa nevel fel.
Korózs Lajos szerint az egész törvény szükségtelen, mint ahogy maga alaptörvény is az. Hozzátette: értékrendje szerint sokféle család van, és nem jó kizárólagosan megmondani, melyik a jó modell.
Ertsey Katalin igennel felelt, de továbbra is problémának tartotta, hogy több dolgot nem foglal magában a törvényben a család fogalma. Egyik példaként említette, hogy az oldalági leszármazást nem tekintik családnak.
Kiemelte: az elkötelezettséget, elköteleződést, legyen bármilyen formájú, védeni kell, ugyanakkor az élet sokkal erősebb, mint a törvények.
Vágó Sebestyén szintén igennel válaszolt, mint mondta, egy ideális család egy férfi és egy nő házasságán alapul, és így születnek gyermekeik, de megjegyezte, hogy nem lehet diszkriminálni azokat a gyermekeket sem, akiknek szülei nem házasságban élnek.
Hozzátette: szabályozni, rögzíteni kell bizonyos értékeket. Értékvesztett, szabályok nélküli világban élünk, és ezt “a liberálisoknak köszönhetjük” – fogalmazott.
Az abortusz szigorítását firtató kérdésre Tarnai Richárd a magzati élet védelmét az alaptörvény értékének nevezte.
Vágó Sebestyén egyetértett azzal, hogy a magzatot a fogantatás pillanatától védelem illeti meg.
Ertsey Katalin szerint a kormányzatnak ki kell mondania, mit tervez az abortusz szigorítása ügyében, mert bizonytalanság van, és van, aki az alaptörvényből kiolvassa a szigorítás szándékát.
Tarnai Richárd erre azt válaszolta: a kormány jogalkotási terve nem tartalmazza az abortusztörvény szigorítását.
Korózs Lajos szerint ami az alaptörvényben van, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Olyan aknák vannak elrejtve, hogy félő, ezek “az egész társadalom felrobbanásához fognak vezetni”. A nő teste az övé, ő dönt róla, nem kell hozzányúlni az abortusz szabályozásához – hangoztatta.
Czunyiné Bertalan Judit azt mondta, a törvény arról szól, hogy az anyának és az apának a várandóság idején is közös a felelőssége. Az abortusztörvény pedig nem tárgya ennek a törvénynek – szögezte le.
