Uniós diplomáciai források szerint elvi megállapodásra jutottak az EU-tagországok állam- és kormányfői csütörtök éjjel arról, hogy az euróövezeti országokban tovább szigorítják a költségvetési fegyelmet.
A közlés szerint egyetértenek abban, hogy erősítik az adósság növekedését gátló fékeket, illetve automatikusabbá teszik a szankciókat a megengedett államháztartási deficitet túllépő szabályszegők ellen.
Tovább folynak a tárgyalások arról, hogy ezeket az elemeket milyen megoldással ültessék át a gyakorlatba, illetve arról is, hogyan bővítsék tovább az euróövezet stabilitási mechanizmusát. Az előbbivel kapcsolatban a szerződésmódosítás szükségessége és mikéntje a fő vitatéma, az utóbit illetően pedig az, hogy mennyire kapjon banki jellegzetességeket a mechanizmus.
A diplomáciai források közlése szerint Németország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós szerződések érdemi módosításával erősítsék meg a költségvetési fegyelemre vonatkozó új vállalásokat. A tagállamok egy része azonban inkább a Herman Van Rompuy uniós elnök javasolta kisebb módosításra hajlik, legalább egy ország pedig egyáltalán nem támogatja a módosítás gondolatát.
Egyes források szerint a megállapodás arra is kiterjed, hogy a kötelezettségvállalást a nemzeti törvénykezésben is megjelenítik. Ennek része az is, hogy a költségvetés összeállításánál a deficitmentességre törekszenek. A jogi kereteket az Európai Bíróság tiszte lenne ellenőrizni.
A tárgyalások alatt kiszivárogtatott euróövezeti nyilatkozattervezet szerint a bruttó össztermékhez képest mindössze fél százalékra csökkenne az általában megengedett strukturális hiány mértéke, amelytől csak a hosszú távú fenntarthatóság jegyében, kivételes gazdasági nehézségek idején vagy alacsony belső államadósság mellett lehetne eltérni. Másfelől ha a deficit elérné a 3 százalékot, “automatikus következményeket” vonna maga után, bár ezt a tagországok pénzügyminiszteri tanácsa többségi döntéssel megakadályozhatná.
