Írásos garanciát kért hétfőn a 17 tagú Eurócsoport a görög kormánypárt és ellenzékének vezetőitől arról, hogy elfogadják és végrehajtják az október 27-i eurócsúcson elfogadott megállapodást. Ha a most alakuló új nemzeti egységkormány is kötelezettséget vállal, akár novemberben is lehívhatja Athén a hatodik kölcsönt.
A rövidesen távozó szocialista kormányfő és a konzervatív ellenzék vezérének levélben megerősített írásos garanciájától teszi függővé az Eurócsoport a napokban befagyasztott 8 milliárd eurós kölcsön folyósítását Athénnak – közölte a 17-tagú csoport pénzügyminisztereinek hétfői ülését követően Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke. George Papandreutól és Antonisz Szamarasztól azt várják, hogy írásos garanciát vállaljanak arra, elfogadják és végrehajtják az október 27-i eurócsúcson hozott döntéseket egy második görög pénzügyi mentőcsomagról.
Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa jelezte, hogy ha a most megalakítás alatt lévő új nemzeti egységkormány is magáévá teszi a kötelezettségvállalásokat, akár már novemberben sor kerülhet a következő, összesen 8 milliárd eurós hitelrészlet folyósítására, amire Athénnek minél előbb égetően szüksége lenne, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget.
Az Eurócsoport tagjai, akiket Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter tájékoztatott a friss athéni fejleményekről, üdvözölték a nemzeti egységkormány folyamatban lévő megalakítását. A szakértői kormány élére a legtöbben Lukasz Papademoszt, az Európai Központi Bank elnökét tippelik. Az ülést követő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az új görög kormány megalakulása után a nemzetközi trojka missziója visszatér Athénba, hogy a részletekről egyeztessen. Juncker szerint az a terv, hogy év végéig kitárgyalják és elfogadják a Görögország finanszírozását 2014-ig biztosító többéves programot.
Rehn egy kérdésre válaszolva tagadta, hogy a Bizottság a nemzeti egységkormány megalakítására való felszólítással beavatkozott volna Görögország belügyeibe. A kérést a portugál és az ír helyzethez hasonlította. Juncker pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy borzasztóan nehéz elmagyarázni a német, a holland, a belga vagy a luxemburgi állampolgároknak, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak egy olyan országnak, ahol nincs meg a politikai erők között a szükséges konszenzus. Úgy vélte, hogy akár Portugália és Írország esetében, Görögországban is már régen meg kellett volna lennie a szükséges nemzeti egyetértésnek.
A pénzügyminiszterek olasz kollégájuk Giulio Tremonti beszámolóját is meghallgatták és üdvözölték az olasz kormány által nemrég bejelentett új intézkedéseket a büdzsé kiegyensúlyozására, a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformjára. Tremonti az uniós biztos szerint biztosította a pénzügyminisztereket arról, hogy a kormány elszánt a reformok végrehajtása mellett. Rehn bejelentette, hogy kedden vagy szerdán Rómába utazik a Bizottság szakértői missziója. Juncker elhárított egy kérdést, ami azt tudakolta, hogy az olasz belpolitikai helyzetet megvitatták-e az ülésen, miután hétfőn délelőtt futótűzként terjedt a hír Silvio Berlusconi közeli lemondásáról. A hírt később maga az érintett cáfolta. Az Eurócsoport elnöke elmondta, hogy Olaszország esetében nem szorgalmaznak nemzeti egységkormányt, miután Itália nem tartozik a programországok közé.
A találkozón a miniszterek továbbléptek az átmeneti mentőalap, az EFSF megerősítéséről szóló megállapodás kibontásában is. Klaus Regling, az EFSF első embere egy dokumentumot terjesztett a pénzügyérek elé, amely az eddiginél jóval részletesebben elmagyarázta az EFSF tűzerejének növelésére kiválasztott két módszer működését. Emlékezetes, hogy egyik megoldásként az országok által kibocsátandó új államkötvények meghatározott részére (20 százalékára) biztosítási garanciát nyújtana az EFSF, ami csökkentené a hitelfelvétel költségeit. Az eredetileg speciális céleszköznek nevezett másik módszer elnevezése időközben társ-befektetési alapra (co-investment fund, vagy CIF) változott. Az alapba magán- és intézményi befektetők forrásait vonzanák be, amiből az elsődleges és a másodlagos piacokon állampapírokat vásárolnának azoktól az eurózóna-tagoktól, amelyeknek a megdrágult hitelfelvétel miatt átmeneti likviditási gondjaik támadtak.
A két említett módszertől azt remélik, hogy együttesen körülbelül 1000 milliárd euróra növelik az EFSF tűzerejét. Klaus Regling elismerte, hogy az alap által hétfőn 3 milliárd euró értékben piacra dobott tízéves lejáratú kötvények (amelyek bevételeiből a következő ír kölcsönrészletet finanszírozzák) az eddigi legmagasabb hozamfelárak mellett keltek el, amit elsősorban a nagyon nehéz piaci feltételekkel, másodsorban az EFSF megerősítéséről rendelkezésre álló még nem kellő mennyiségű információval magyarázott. Regling szerint az új funkciókra való összpontosítás akadályozta meg eddig a Luxembourgban bejegyzett céget abban, hogy nemrég kapott mandátumával élve a másodlagos piacokon vásároljon államkötvényeket.
