Jelentős ütemben növeli a helyi valutákban végrehajtott befektetéseit működési térségének országaiban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), annak a törekvésének a jegyében, hogy csökkentese e gazdaságok “eltúlzott devizahitel-függőségét” – közölte az idei első háromnegyedévről szóló szerdai összesítésében a bank.
Az új adatok szerint a közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására húsz éve alakult londoni pénzintézet a tevékenységi területéhez tartozó országoknak összesen 979 millió euróval egyenértékű finanszírozást nyújtott saját valutájukban az idei első kilenc hónapban.
A bank szerdai londoni tájékoztatása szerint a helyi valutákban végrehajtott EBRD-befektetések értéke 2010 egészében 887 millió euró volt, 2009-ben és 2008-ban pedig 565 millió, illetve 503 millió eurónak felelt meg.
A beszámoló hangsúlyozza, hogy a helyi valutákban végrehajtott EBRD-finanszírozás nem újdonság. Ennek illusztrálására az EBRD kiemelte, hogy Magyarországnak először 1994-ben nyújtott forinthitelt, és még ugyanabban az évben kibocsátotta első forintkötvényét.
Az EBRD szerint azonban a globális pénzügyi válság volt az, amely ténylegesen feltárta a közép-kelet-európai országokban “exponenciálisan növekvő” devizaadósságok veszélyességét. Ennek példájaként a bank szerdai beszámolója ugyancsak Magyarországot hozza fel, megemlítve, hogy a magyar háztartások svájci frankban denominált “hatalmas jelzáloghitel-állományt” halmoztak fel.
Az EBRD ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben éppen a svájci frank drágult különösen, miután a befektetők és a spekulánsok – biztos menedéket keresve a válság közepette – felhajtották az árfolyamát.
Az EBRD főközgazdásza, Erik Berglöf a szerdai beszámolóhoz fűzött kommentárjában ugyanakkor elismerte, hogy nem kínálkoznak gyorsan alkalmazható módszerek a devizaadósság-kitettségek csökkentésére. Berglöf szerint ugyanis “egyes országokban egyszerűen nincs alternatívája a devizaalapú hitelezésnek, (…) az ilyen hitelek betiltása (ezekben az országokban) elvágta volna a hitelfelvevőket mindenféle finanszírozási forrástól“.
Az EBRD szerdai beszámolója szerint éppen ezért szükséges a devizahitelezés csökkentésével párhuzamosan az alternatív, hazai finanszírozási források kiépítése a helyi tőkepiacok fejlesztése révén.
Varel Freeman, az EBRD amerikai alelnöke a bank szerdai beszámolóját kommentálva azt jósolta, hogy hosszú folyamat lesz a pénzintézet tevékenységi területéhez tartozó országok devizahitel-függőségének csökkentése és a helyi tőkepiacok felfejlesztése, de az EBRD erőteljes hozzájárulással törekszik a biztonságosabb és fenntarthatóbb pénzügyi környezet megteremtésére ezekben az országokban.
Az EBRD jó ideje hangoztatja aggályait a devizaalapú hitelezés terjedésével kapcsolatban.
Thomas Mirow, a bank elnöke már az EBRD tavalyi közgyűlése előtt, egy üzleti rendezvényen felszólalva is kiemelte ezt a problémát, mondván: a közép-kelet-európai országokban fel kell hagyni a fedezetlen, fogyasztási célokat szolgáló devizaalapú hitelezéssel.
Mirow tavalyi beszédében annak a véleményének is hangot adott, hogy a térségi kereskedelmi bankoknak más-más hitelezési előírásokat kellene alkalmazniuk attól függően, hogy az adott kölcsönt milyen pénznemben folyósítják, például devizakölcsönök folyósításához magasabb hitelképességi követelményeket kellene megszabniuk a devizafedezettel nem bíró hitelfelvevőkkel szemben, mint a helyi valutában nyújtott kölcsönök esetében.
