Nem ütközik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismeréséről szóló törvény rendelkezéseibe a miniszterelnöki beszéd kéziratának lefotózása, illetve nyilvánosságra hozatala – foglalt állást Jóri András.
Az Országgyűlés sajtófőnöke és a fotót nyilvánosságra hozó portál is állásfoglalást kért szeptemberben az adatvédelmi biztostól a plenáris ülésen felszólaló képviselők (köztük a miniszterelnök) kéziratának fotózhatóságáról.
Az Országgyűlés ülésén résztvevő miniszterelnök, illetve országgyűlési képviselő közfeladatot ellátó személy. E körben feladatkörével összefüggőnek minősül például a plenáris ülésen vagy a bizottsági munkában való részvétel, szinte minden, amit egy képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén tesz. A miniszterelnök ezen felül mind a Kormány, mind saját tevékenységét illetően közérdekű adatot tár a nyilvánosság elé parlamenti felszólalásaival, benyújtott indítványaival.
Az Országgyűlés ülései – főszabályként – nyilvánosak, minden képviselőnek számolnia kell azzal, hogy bármi, ami az Országgyűlés ülésén elhangzik vagy történik, az a legszélesebb nyilvánosságot kaphatja. Az, hogy egy adat védendő személyes adatnak, közérdekből nyilvánosnak vagy közérdekűnek minősül-e, illetve, hogy nyilvánossága korlátozható-e, esetről-esetre dönthető csak el.
A nyilvánosságra hozott fotókon a miniszterelnök beszéde tervezetének egy oldala látható. A dokumentum nem tartalmaz védendő személyes adatot. Parlamenti felszólalásakor a miniszterelnök a Kormány nevében fejtette ki álláspontját az ország előtt álló feladatokról, a Kormány erre adandó válaszairól, és terjesztett elő javaslatokat. A miniszterelnök tehát közérdekű adatokat tárt a nyilvánosság elé, az előtte lévő papírlap közérdekű adatot tartalmazott.
A miniszterelnöki beszéd tervezete döntés megalapozását szolgáló adatnak minősül. A döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánosságra hozataláról az adatot kezelő (jelen esetben a miniszterelnök) dönthet. Egy ilyen adatnak – akár véletlen – nyilvánosságra kerülése a közfeladatot ellátó szerv számára kellemetlenséggel járhat, vagy olyan következtetés levonására lehet alkalmas, amelyet a közfeladatot ellátó szerv nem tárna a nyilvánosság elé. A jogalkotó azonban ezen dokumentumok nyilvánosságra kerülését nem tekinti olyan súlyú sérelemnek, hogy ahhoz szankciót fűzne. A döntés megalapozását szolgáló adatot megismerő személlyel szemben nem áll fenn olyan jogi kötelezettség, amely szerint köteles lenne titokban tartani azt.
