A banki magatartást és a szociális párbeszéd hiányát rótta fel az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára a hagyományos, európai háromoldalú szociális csúcstalálkozó után, amelyet az EU intézmények vezetői, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek tartottak szűk egy héttel az állam- és kormányfők sorsdöntőnek várt találkozója előtt.
Míg az EU vezetői és a munkaadók is a gazdasági növekedés mielőbbi beindítását szorgalmazták, az európai szakszervezetek ismét keményen bírálták az európai bankokat, és a gazdasági és pénzügyi válság idején tanúsított magatartásukat. Az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára az évente kétszer megrendezendő úgynevezett szociális csúcs utáni sajtótájékoztatón közölte, a pénzintézetekre nem hatott a krízis, hiszen az elmúlt 2-3 évben is hatalmas profitot zsebeltek be.
„A hatalmas bevételüket pedig nem a saját maguk feltőkésítésére fordították, hanem osztalék és bónusz formájában szétosztották” – mondta Bernadette Ségole, hozzátéve, hogy „ha most pénzt kell költeni a bankok feltőkésítésére, azt már a kormányoknak kell megtenniük, az emberek pénzéből, akik viszont nem felelősek a mostani válságért” – tette hozzá.
A szakszervezetek számára mindez elfogadhatatlan, mondta Ségol, mert így továbbra is növekedni fog az államok adóssága, aminek éppen a leküzdésén fáradozik Európa.
Az érdekképviselet vezetője nemcsak a bankokat, hanem a tagországokat is ostorozta. Példaként sorolta Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Romániát, ahol szerinte „folyamatos és kemény támadások érik a szociális párbeszéd és a kollektív megállapodások rendszerét”.
Az Európai Tanács elnöke a maga részéről ígéretet tett arra, hogy a gazdasági válság idején is fenntartja az EU a szociális párbeszéd rendszerét: „a mi modellünk a minél szélesebb körű konszenzusra épül” – fejtette ki Herman Van Rompuy.
A politikus – egyetértésben az Európai Bizottság elnökével – a gazdasági növekedés beindítását igyekezett hangsúlyozni. Herman Van Rompuy megjegyezte, hogy növekedési problémája a világpolitika többi más szereplőjének is van, ettől függetlenül a politikus szerint növekedésbarát költségvetést kell alkotniuk a tagállamoknak. Az EU részéről pedig reményét fejezte ki arra, hogy a 2014-2020 közötti uniós keretbüdzsé a befektetés költségvetése lesz.
Kifejtette, a „politikai mixben” nagyobb szerepet kell kapnia a jövőben a befektetéseknek. Szerinte ez nemcsak pénzkérdés, az expanziót segítheti például a vállalkozások adminisztratív terheinek a csökkentése is.
Herman Van Rompuy elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság elnökével együtt éppen átfogó csomagot javaslatcsomagot készítenek az eurózóna reformjára, és a pénzügyi szektorral, valamint a „nyomás alatt lévő országok” kötvényeivel kapcsolatos bizalom növelésére.
José Manuel Barroso maga is megerősítette, hogy a testület már régóta dolgozik a pénzügyi szektor további szabályozásán. Példaként említette a jelenleg is intézményközi tárgyalás alatt lévő jogszabályi javaslatot a banki betétesek garanciavállalásáról, valamint a hamarosan nyilvánosságra kerülő irányelv-tervezetet a pénzügyi piaci visszaélésekről .
A bizottsági elnök a fiatalok foglalkoztatását jelölte meg a legégetőbb szociális problémának. Ezzel kapcsolatosan a jelenleginél jóval gyorsabb megoldásokat sürgetett. „Lehetővé kell tennünk, hogy a strukturális alapokat jobban fókuszáljuk a növekedési és foglalkoztatási célkitűzéseink elérésére, és azt is, hogy ezeket a pénzeket sokkal egyszerűbben lehessen lehívni” – mondta José Manuel Barroso.
Megjegyezte, hogy a nyáron tett országspecifikus jelentésekben a Bizottság több tagállam figyelmét felhívta a foglalkoztatási célokra, és az ezzel kapcsolatosan javasolt intézkedésekre.
Kérdésre válaszolva az EU-intézmények vezetői fájdalmasnak, de szükségesnek nevezték a tagországokban tapasztalt megszorításokat is. Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso azt mondta, megértik a lakosság felháborodását, de hozzátették, hogy igyekszenek ennek az első eredményeit is minél előbb láttatni Európával.
A megszorításokkal kapcsolatban az Európai Szakszervezetek Szövetségének főtitkára elmondta, üdvözli az európai gazdaságirányítás megerősítését szolgáló hatos jogszabályi csomag elfogadását, „de ez is elsősorban a megszorításokra ösztönöz, és kevés benne a növekedési elem” – mondta Bernadette Ségol.
