Elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye a bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló koncepció szerint, amelyet Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozott ki az igazságügyi tárcával közösen.
A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és a járásbíróságoknak neveznék.
Az MTI birtokába került összefoglaló szerint az 1997-es bírósági reform, vagyis az OIT-ra épülő modell nem működik megfelelően, ezért modellváltásra van szükség. Így elválna a Kúria elnökének és a bírósági igazgatás vezetőjének a személye, az előbbi igazgatási jogköröket nem gyakorolna.
A tervek szerint a bíróságok központi igazgatását a létrejövő Országos Bírósági Hivatal elnöke látja majd el. Hozzá kerülnek az OIT és az OIT elnökének igazgatási jogkörei, így a bírósági felsővezetők és a bírák kinevezése, a költségvetési és főbb személyzeti jogkörök.
Az OBH elnökét a bírák közül – a köztársasági elnök jelölésére – az Országgyűlés választaná kétharmados többséggel kilenc évre. Újraválasztható lenne, ha lejár a megbízatása, ha pedig a parlament nem választ helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodna.
A hivatal elnökének feladatai közé tartozna a többi között, hogy – az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében – másik bíróságot jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak vagy a legfőbb ügyész indítványára.
Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatot viszont nem végezne. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból állna, közülük hétnél több nem lehetne felsővezető.
A bírói tanács elnöki tisztségét a tagok töltenék be félévenkénti rotációval. A tagokat az összbírói értekezletek által delegált küldöttek választanák maguk közül.
Az államfő vagy az OBT kétharmados többséggel hozott indítványára a parlament megfoszthatná tisztségétől az OBH elnökét.
A tervezet értelmében a bírósági rendszer négyszintű marad: a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria lép, az ítélőtáblák alatt pedig megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és járásbíróságok helyezkednének el. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként. Ezek csak első fokon járnának el, a határozataik elleni fellebbezést a törvényszékek bírálnák el.
A Kúria elnökét továbbra is az Országgyűlés választja majd – a bírák közül – kétharmados többséggel kilenc évre, a köztársasági elnök jelölésére. Ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.
A Kúria feladata maradna a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és – amennyiben egy büntetőügy törvényszéki szinten kezdődik – a harmadfokú eljárás lefolytatása. Továbbra is végezné a joggyakorlat egységesítését, ennek eszköze a jogegységi döntés. Az alaptörvénynek megfelelően a Kúria dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá megállapíthatja, ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.
A bírói pályázatokról az OBH elnöke döntene, akár a bírói tanácsok által hozott rangsortól eltérve is. Megüresedő álláshely esetén arról is határozhatna, hogy az új álláshelyet a megüresedés helyén vagy más bíróságon kell kiírni, illetve joga lenne arra, hogy nem ír ki pályázatot.
Újdonság, hogy a bírákat háromévenként egy évre ki lehetne rendelni másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül. Erről, ha törvényszék illetékességi területén belül történik a kirendelés, a törvényszék elnöke döntene, ha azon kívül, akkor az OBH elnöke.
A hivatal elnöke egyébként úgy is írhatna ki bírói pályázatot, hogy meghatározza azt az időtartamot, amely alatt a bíró más szolgálati helyre kirendelhető. Ez lenne a mozgó bírói státusz, amely esetében a bírót hozzájárulása nélkül más bíróságra rendelhetik ki.
Az értékelési szabályok szerint először a hároméves kinevezés időtartamának letelte előtt, majd a határozatlan idejű kinevezést követő 3 év elteltével, ezt követően pedig nyolcévenként kellene értékelni a bírákat, de lehetőség volna soron kívüli értékelésre is. Az értékelés következménye lehet az alkalmatlanság megállapítása, így a bíró felmentése.
Áder Jánost pártja bízta meg a bírósági szervezetet és a bírák jogállását érintő jogszabályok koncepciójának kidolgozásával, a normaszöveg tervezetét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készítette el. Ez a kormany.hu weboldalon várhatóan szerda reggeltől elérhető.
A jogszabályokról szóló előterjesztést októberben tárgyalja a közigazgatási államtitkári értekezlet és a kormány, majd ezt követően a Ház elé kerül.
