A hatályos törvények alapján nem ítélhető meg egyértelműen, hogy milyen beavatkozások, illetve korlátozó intézkedések alkalmazhatók az elmeállapot megfigyelésére beutalt, büntetőeljárás alatt álló személyek esetében.
A jogi szabályozás hiányosságából adódóan alkalmanként jelentősen eltérő a gyakorlat, amely a megfigyeltek személyi szabadságához és emberi méltóságához való jogát is sértheti – állapította meg az ombudsman.
Az országgyűlési biztos egy panasz kivizsgálása során kimutatta, hogy törvényi szinten nem tisztázott az elmeállapot-megfigyelés intézményének konkrét jogi és szakmai tartalma. A büntetőeljárásról szóló törvény mindössze annyit mond, hogy a szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható a személyes szabadság. Az egészségügyi törvény azonban bármely korlátozó intézkedés alkalmazását csak veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg esetében teszi lehetővé. A biztoshoz forduló panaszos a beleegyezése nélkül, annak ellenére kapott jelentős mennyiségű nyugtatót, hogy csak azt nem akarta elfogadni, hogy kórházba, a pszichiátriára került. Ez a tény viszont nem meríti ki a veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartás fogalmát – figyelmeztetett az ombudsman.
A jelentésben a biztos kiemelte, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a pszichiátriai intézetnek haladéktalanul értesítenie kell az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot, ha a szabadlábon lévő terhelt kivonja magát a megfigyelés alól. Kifejezett bírósági döntés hiányában azonban az egészségügyi intézménynek nincs felhatalmazása a kezelésre, például a „nyugtatózásra” sem – írta jelentésében az országgyűlési biztos. Az ombudsman szerint ugyanakkor további dilemmát vet fel, hogy az elmeállapot megfigyelését a büntető bíróság, a kötelező gyógykezelést azonban a polgári bíróság rendelheti el nemperes eljárás keretében. Itt a problémát az jelenti, hogy nem rendezettek az eltérő szerepkörű bíróságok eljárásai közötti viszony részletei.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentésében megállapította, hogy a kórház figyelmen kívül hagyta a garanciális törvényi szabályokat. Azzal, hogy az elmeállapot megfigyelés során kémiai, biológiai korlátozó intézkedést alkalmazott a beteg belegyezése, illetőleg bírósági felhatalmazás nélkül, súlyosan megsértette a panaszos személyes szabadsághoz, valamint az emberi méltósághoz való jogát. Az ombudsman jelentésében ugyanakkor szükségesnek nevezi, hogy legyenek minimumszabályok az elmeállapot megfigyelésének pontos jogi tartalmáról, ezen belül az alkalmazható beavatkozásokról, korlátozó intézkedésekről. A hiányzó garanciális szabályozás mielőbbi elfogadása érdekében a biztos az illetékes szakminiszterekhez fordult.
A teljes jelentés itt olvasható →
