Levélben tiltakoztak Magyarország és a balti államok kormányfői a 2014-2020 közötti kohéziós politika tervezete ellen, amely véleményük szerint túl alacsony felső határt szabott a lehívható uniós forrásoknak.
A regionális politikai biztos szerint Magyarország költségvetési helyzete nem indokol nagyobb forrásokat.
A magyar, az észt, a lett és a litván miniszterelnök közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét a 2014-2020 közötti kohéziós politikáról szóló javaslat tervezetének megváltoztatására. Bár a testület csak csütörtökön mutatta be az erre vonatkozó javaslatait, a levelet viszont már szeptember 30-án elküldte a négy ország vezetője Brüsszelnek, az előzetesen köröztetett javaslattervezetekből, és a június végén bemutatott többéves pénzügyi keretjavaslatból ugyanis már kitűnt, hogy a Bizottság számítási módszere nem kedvez a négy ország számára.
Az Orbán Viktor által is aláírt levélben a négy kormányfő elfogadhatatlannak nevezi, hogy az Európai Bizottság a tagországi GDP 2,5%-ban határozná meg a számukra járó uniós kohéziós források maximumát (a Bizottság csütörtöki sajtóközleménye GNI-t emleget, a jogi szövegben viszont megint GDP-ről van szó). A testület mindig az adott ország aktuális gazdasági állapota alapján határozza meg a lehívható források felső határát, így viszont – a levél szerint – a Bizottság éppen az általa kitűzött európai uniós stratégiai célokat nem teljesíti.
A BruxInfo birtokába került levélben olvasható, hogy a bizottsági javaslat éppen azokat az országokat büntetné, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek az elmúlt években az uniós pénzek minél hatékonyabb lehívása, az állami hozzájárulások biztosítása, és a minél zökkenőmentesebb kifizetések érdekében. A négy ország szerint „a Bizottság által előrevetített növekedés az optimális szint alatt van, és jóval korlátozottabb, mint a többi úgynevezett kohéziós ország esetében”.
A tagországok felvetik, hogy a GDP arányában meghatározott felső határ nem tükrözi az országok forráslehívó képességét, ráadásul szerintük a hosszútávú GDP-előrejelzések megbízhatatlannak minősültek az elmúlt években is. Mindezek alapján a bizottsági előrejelzések „méltánytalanok és igencsak megkérdőjelezhetők” – fogalmaz a négy miniszterelnök.
Érvelésük szerint a bemutatott kohéziós politikai javaslat nem tükrözi a hosszú távon kitűzött európai uniós stratégiai célokat. „Európa versenyképesebbé tételéhez szükséges, hogy a legelmaradottabb régiók megfelelő mennyiségű forrást kapjanak” – olvasható a levélben.
A regionális politikai biztos a javaslat bemutatásakor kérdésre válaszolva elmondta, hogy a GNI-arányos felső támogatási határt az adott országok gazdasági teljesítőképessége alapján határozták meg. Johannes Hahn hozzátette, hogy Magyarország volt az egyik példa azokra a tagállamokra, amelyeknek nehézségeik akadtak a társfinanszírozás területén.
Az osztrák biztos kifejtette, Magyarországnak 500 millió eurót kellene éves szinten megtakarítania a költségvetés konszolidációjához, ehhez mérten pedig 1,4 milliárd eurót kellene költenie az uniós projektek társfinanszírozásához, „ezért ki kell alakítani egy modellt, hogy fel tudják használni a pénzeket anélkül, hogy megszorításokat kelljen bevezetni” – magyarázta Johannes Hahn. Hozzátette, „ha az uniós források kiegészítéséhez nincs meg az állami fedezet, olyan megoldások születnének, amelyek gazdaságilag nem racionálisak”.
A probléma kapcsán Danuta Hübner, az EP regionális politikai bizottságának elnöke a Bruxinfo kérdésére válaszolva megjegyezte: nem szabad elfelejteni, hogy adott felső határt mindig a hét év átlagában kell értelmezni, nem pedig minden egyes évre. A tapasztalat az, hogy a közösségi pénzek felhasználása nem egyenletes: a hét éves ciklus első 4-5 évében – amikor a projektek kivitelezése még többnyire nem kezdődik meg – jelentősen elmarad, az utolsó két évben pedig tetemesen megugrik. A sok éves pénzköltési stagnálás és a rövid ideig tartó csúcsszintű költekezés átlaga még mindig jó esetben beférhet az új plafonérték alá is. A lengyel EP-képviselő – aki az előző hét éves költségvetési periódusban maga is regionális politikai biztos volt – egyúttal emlékeztetett rá, hogy ha netán meg is történne, hogy a 2013 utáni ciklusban egyes országok kevesebb pénzhez jutnak majd, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy sok esetben ugyenezen államok – torténetesen a baltiak, és Magyarország – a megelőző időszakban viszont több pénzhez jutottak, mint amit végül a növekedésük indokolttá tett volna. “Ha következetesek vagyunk, az önök mostani kérésére a Bizottságnak azt kellene mondania, hogy rendben, de akkor önök meg fizessék vissza az előző periódusban kapott aránytalan többletet” – mutatott rá.
Megfigyelők körében amúgy feltűnést keltett, hogy a csütörtökön közzé tett sajtóközlemény végül GNI-arányos százalékban számol, holott néhány héttel korábban bizottsági illetékesek még úgy fogalmaztak, hogy – elismerve az új tagországok észrevételét – visszatérnek majd a GDP-arányos számolásra (az utóbbiak számára ugyanis ez sokkal kedvezőbb). A jogi szövegben ugyanakkor a sajtóközleménnyekl szemben már GDP szerepel. És a slusszpoén: amikor a Bruxinfo a témában illetékes bizottsági forrásoknál minderről érdeklődött, azt a kitérő választ kapta, hogy bizottsági részről “nem tudnak arról”, valaha is lett volna módosulás a nyár során egyszer már jelzett GNI-arányos megközelítésben.
