Az eurózóna tagállamai nem mérlegelik az átmeneti válságkezelő alap további emelését, ehelyett a hatékonyságát kívánják javítani – jelentette ki az Eurócsoport ülését követően Jean-Claude Juncker, a grémium elnöke.
A pénzügyminiszterek megállapodtak annak a fedezetnek a részleteiről, amelyet a finnek kérnek a görög kormánytól cserébe az újabb mentőcsomagért.
Előreláthatóan csak október második felére készül el a nemzetközi trojka jelentése a görög program teljesítéséről és arról, hogy az ország megkaphatja a következő, sorozatban ötödik utalást – közölte Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa az Eurócsoport a hétfő éjszakába nyúló luxembourgi ülését követően. Rehn hozzátette, hogy a trojka missziója az időtényező elé helyezi a tartalmat, vagyis azt, hogy a görög kormány maradéktalanul teljesítse a középtávú programban tett vállalásokat, anélkül ugyanis nem képzelhető el a következő részlet folyósítása.
A csúszás miatt Jean-Claude Juncker lemondta az Eurócsoport október 13-ra tervezett következő ülését. A csoport elnöke azt is jelezte, hogy így a következő részlet lehívására valószínűleg már csak novemberben kerülhet sor. A jelentést ugyanis még át kell tanulmányozniuk a tagállamoknak, mielőtt a pénzügyminiszterek megadnák a zöld jelzést.
Juncker ugyanakkor határozottan cáfolta a görög államcsődről, illetve az eurózónából való görög kilépésről megjelent híreszteléseket.
Olli Rehn egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy Athénnak várhatóan újabb kiigazító intézkedéseket kell majd bejelentenie ahhoz, hogy a 2013-as és 2014-es hiánycélok teljesüljenek. Ezekről azonban csak ezután tárgyal majd a trojka a görög hatóságokkal.
Az Eurócsoport elnöke elégedetten állapította meg, hogy felgyorsult az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) hatásköreinek kiterjesztéséről szóló július 21-i megállapodás tagállami ratifikációja. Mostanra már csak két tagállam, Hollandia és Szlovákia maradt adós a jóváhagyással, de mindkét ország pénzügyminisztere arról biztosította Junckert, hogy legkésőbb az október 17-én kezdődő EU-csúcsig meglesz a megerősítés.
Rehn sajtótájékoztatójukon elismerte, hogy az EFSF megerősítése nem áll meg itt, „tűzerejének” növeléséhez újabb intézkedéseket kell majd hozni. Juncker ezzel kapcsolatban Németország elutasítására hivatkozva kizárta, hogy az EFSF megerősítése a hitelkeret újabb megemelése révén történjen. Mint elmondta, a művelet nem fog a német adófizetőknek pénzbe kerülni. Az euróövezet ehelyett az EFSF rendelkezésére álló eszközök hatékonyságának javítását veszi fontolóra – tette hozzá a luxembourgi miniszterelnök, aki egy kérdésre azt is elárulta, hogy nem mérlegelik az Európai Központi Bank bevonását. „Nem hiszem, hogy ez lenne a mérlegelésünk meghatározó iránya” – hangsúlyozta.
A délután három órakor kezdődött és éjfél körül véget ért találkozón megállapodás született arról a garanciavállalásról, amelynek meglététől tette függővé a finn parlament és így a kormány a július 21-én tető alá hozott második görög pénzügyi mentőcsomag jóváhagyását. Mint Klaus Regling, az EFSF vezetője rámutatott, a fedezetet olyan viszontfeltételek mellett nyújtják majd, hogy arra a finneken kívül valószínűleg senkinek nem szottyan majd kedve.
Ha egy ország ilyen garanciát kér majd a görög kormánytól, akkor 5 éves időszak helyett egyetlen összegben kell majd befizetnie hozzájárulását a majdani Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM). További feltétel, hogy az EFSF-ből származó nyeresége kevesebb lesz és államcsőd esetén 15-30 évig nem juthat még hozzá a görögök által felajánlott fedezethez sem. A lehetőség ettől függetlenül elvileg minden tagállam számára rendelkezésre áll, de várhatóan csak a finnek élnek majd vele.
Technikailag a görög kormány által kibocsátandó államkötvényeket görög bankok veszik majd kölcsön, amelyek egy vagyonkezelőn keresztül továbbadják a kötvényeket és a legmagasabb, 3A minősítésű kötvényeket vásárolnak majd rajta, amit letétbe helyeznek – magyarázta a bonyolult ügyletet Klaus Regling.
