A líbiai katonai műveletek remélhetőleg közeli befejezéséről, az afganisztáni átmenetről, a koszovói helyzet alakulásáról, illetve a gazdasági kényszer diktálta takarékosság mellett a katonai kapacitások ésszerű fejlesztéséről tárgyalnak a NATO-országok védelmi miniszterei, akik szerda délután kezdték meg kétnapos brüsszeli értekezletüket.
Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli a tanácskozáson.
Leon Panetta, az új amerikai védelmi miniszter, aki ebben a hivatali minőségében most először találkozik az Egyesült Államok európai partnereivel, brüsszeli érkezése után tett nyilatkozatában óvott attól, hogy a túlzott spórolás következtében pénzügyi értelemben “kiüresedjen” az atlanti szövetség.
Panettától is elhangzott az amerikai védelmi miniszterek szokásos érvelése azzal kapcsolatban, hogy az európai NATO-országok túl kevés anyagi áldozatot vállalnak a közös védelmi feladatokból, túl nagy teher hárul az Egyesült Államokra. Elődjénél, Robert Gatesnél valamivel árnyaltabb hangnemet ütött meg azonban, amikor megjegyezte: az lenne ugyan az ideális, ha a tagországok fenntartanák a védelmi költségvetési szintet, de tudja, hogy a pénzügyi válság körülményei közt ez nem valószínű. Ezért – tette hozzá – létfontosságú a védelmi kiadások összehangolása, a korlátozott források lehető leghatékonyabb felhasználása.
Panetta szavai abban is hangsúlyeltolódást mutattak Gateshez képest, hogy míg a Pentagon előző vezetője keményen bírálta azokat a NATO-tagországokat, amelyek elzárkóztak a líbiai misszióban való tevékeny részvételtől, addig az új amerikai miniszter inkább egyes kisebb szövetséges országok Líbiával kapcsolatban mutatott teljesítményét méltatta.
“Dánia, Norvégia és Belgium együttesen ugyanannyi célpontot semmisített meg, mint Franciaország” – mondta.
Líbiával kapcsolatban egyébként a NATO-ban általános a vélemény, hogy az ottani lakosság megvédését célzó – ENSZ-felhatalmazáson alapuló – katonai műveletek hamarosan befejeződhetnek.
A védelmi miniszterek a brüsszeli tanácskozáson áttekintik az afganisztáni helyzetet is. A NATO vezette nemzetközi erő, az ISAF 2014-ig át akarja adni az ország biztonságáért viselt felelősséget az afgán fegyveres erőknek, és attól fogva inkább már csak kiképzési, tanácsadói szerepkört akar ellátni. Az afganisztáni belső megbékélési folyamatot azonban erősen hátravetette, hogy szeptember 20-án önmagát a tálibok küldöttjének kiadó öngyilkos merénylő Kabulban megölte a tálibokkal tárgyalásokat folytató Burhanuddin Rabbani volt afgán elnököt.
A koszovói helyzet megvitatása annak nyomán került fel a napirendre, hogy szeptember 27-én fegyveres incidens történt a NATO vezette KFOR-erők és az észak-koszovói szerb lakosok között a szerb-koszovói határvidéken. A koszovói feszültség kiéleződése miatt a NATO – brüsszeli diplomáciai források szerint – egyelőre elhalasztja a KFOR további létszámcsökkentési fázisának bejelentését.
